Bullae Bonicacii IX. P. M. IX. Bonifác pápa bullái. 1389–1396. (Budapest, 1889. Mon. Vat. Hun. I/3.)

A vdc^t egyházmegyében a gyadai plébánia részére. A győri megyében a fraknói és nagymartom templomok részére. A váradi megyében a székesegyház egy oltára és a püspöki plébániatemplom részére. A csanádi megyében a miklós-győrki és rékási plébánia-templomok részére. Az erdélyi megyében a somogyoni és valthidai plébánia-templomok részére. Végre a jászéi kápolna, örrnényesi kolostor és ^seli^-s^ent-lás^lói monostor templomai részére. A pápai bullákban fel vannak sorolva az ünnepek, melyekre az búcsú szól. És minden félreértést kizáró módon meg van magyarázva a adott búcsúk természete; mely t. i. abban áll, hogy a pápa «a bűneiket igazán megbánó» ájtatoskodóknak bizonyos számú évek elégtételének megfelelő részt az itt és a túlvilágon reájuk rovandó büntetésekből elenged. A pápai kegyelem másféle nyilatkozataival is sürün találkozunk azon bullákban, melyeket a jelen kötet tartalmaz. Ez időben kezdett szokásba jönni a pápai háplány czímének adományozása, világi és szerzetes papok részére, kik tudományosságuk által tűntek ki. IX. Bonifácz uralkodásának első hét esztendeje alatt a következő magyarországi egyháziak részesültek ezen kitüntetésben: Eberhard mester szebeni prépost, György mester bácsi főesperes, Terebesi Lőrincz váradi kanonok, Gergely mester bosniai kanonok, Miklós mester győri kanonok, Tamás székesfehérvári tanító-kanonok, János mester és Benedek zágrábi kanonokok, Korponai István kápolna-igazgató, János jászói és DOMONKOS leleszi prépostok, PÁL dénesmonostori apát, TAMÁS prémontrei, András ágostoni, Miklós ferenczrendü szerzetesek. Magasabb méltóságra emeltetett Pécsi Benedek, ki a szidoni püspökséget in partibus infidelium és PÁL somogyvári apát, ki a jaroszlavi püspökséget nyerte el. A kegyelmi tények sorába tartoznak: az engedélyek, melyeket a pápa egyházi férfiaknak a végrendelkezésre, egyháziaknak és világiaknak gyóntatójuk szabad megválasztására, előkelő hölgyeknek az apáczazárdák látogatására adott; a Domokos rendü-apáczák zárdái részére tized- és adómentesség kiváltságának adományozása; a felmentések, melyekben a pápai és királyi szolgálatban működő, valamint az egyetemeken tanuló egyháziakat a javadalmaikon való tartózkodástól részesítette; a dispensatiók házassági