Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

CXVIII tével e kéziratot kell a pálosok történetére nézve föforrásul elfogadnunk. A Magyar Nemzeti Múzeum gazdag oklevélgyűjteményéből két darab a bibornok viszonyát tünteti föl Benedek erdélyi püspökhöz. Ezeknek egyike (LXXIX. sz.) GENTILIS magán levele, melyet az erdélyi részekre kivetett interdictum és procuratio ügyében a püspökhöz irt. A másik oklevél a kolosmonostori convent átiratában Benedek püspök fölebbezését tartalmazza a GENTILIS által kivetett adó nagysága ügyében. (L. LXXXIII. sz.) Ez utóbbi a budai keresztesek conventjének átiratában megvan a gyulafejérvári káptalan levéltárában is. A hazai egyházak levéltárai közül a pozsonyi káptalané két darabbal (LXXXV. és LXXXVI. szám), a szepesi káptalané egy gyei (LVII. sz,), és a pannonhalmi főapátságé szintén egygyel (XLV. sz.) járultak a gyűjteményhez. Mindez oklevelek azokra az egyházakra vonatkoznak, melyeknek levéltáraiban jelenleg találhatók. Meg kell még említenünk, hogy Farlati «Illyricum sacrum» czímü müvében GENTILIS bíbornoknak néhány oly oklevelét közli, melyek az ő korában még a spalatoi és traui egyházak levéltáraiban eredetijökben megvoltak; azóta ez oklevelek eltévedvén, a gyűjtemény lehető teljességét czélozva, szükséges volt legalább a Farlati által adott szöveget újra közölni. (L. a XVI, XVII, XXIV, LXXXIV. sz. okleveleket.) A gyűjtemény darabjainak eddigi kiadásait vagy kiadatlan voltukat föltüntető összeállítás a XLVI. lapon olvasható. * * * Számot adva a gyűjteménybe foglalt egyes darabok eredetéről és kiadásaikról, számot kell adnunk a vezető elvekről, melyek a szöveg közlése körül irányadók voltak. Két rendszerrel állunk szemben. Egyik híven ragaszkodik az eredeti szöveg minden következetlenségéhez, szeszélyéhez; követi az írót, mikor az indok nélkül majd nagy betűvel kezd egy szót, a mit egy sorral alább kicsinynyel kezd, majd oda helyezi a mondatrészeket elválasztó jegyeket, hová szeszélye tartja, s nem a mondat értelme követeli. Ez eljárás, igaz, hü képet ád a szövegről alaki tekintetben, de nem adja vissza a belső értelmet. Palaeographiai másolatok gyűjteménye lesz ebből, mely czéltalanúl megnehezíti úgy a közlőnek, mint az olvasónak munkáját, a nélkül