Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)
LXXXV választottnak személyét azonban tisztessége mellett is alkalmatlannak találták, mivel az egyik szeme hibás volt. Minek következtében a választás megsemmisíttetvén, a pannonhalmi monostornak apáttal való ellátása átszállott a szent-széki követre, mint a pápa helyettesére, ki, nehogy hosszú széküresedés folytán a szent Benedek rendjét kár érje, rajta volt, hogy az apátság mielőbb betöltessék. Hanem a folytonosan zavargó és bizonytalan állapot miatt Magyarországon nagy híja vala az apátságra alkalmas szerzeteseknek , és GENTILIS gondos keresés után sem talált senkit, kire nyugodtan rábízhatta volna a kormányt. Visszanézett tehát a mellőzött JÁNOS-ra, és elgondolva, hogy társai egy szívvel választották volt; hogy törzsökös magyar származású, ki a szomszédos főurakkal ismerős levén, monostora ügyét jobban megvédheti; hogy tisztaságszerető, tanult ember, finom modorú, tisztességes életű, ki szerzetét szereti, szabályait megtartja, világi ügyei gondját eleddig jól viselte; mert továbbá testi fogyatkozása nem épen szembeszökő, s az orvosok állítása szerint, a szemgolyója felületén nem régen keletkezett hályog hibás szeme világát teljesen el nem vette, és hogy az ügyes orvosi műtéttel el lesz hárítható: mind ezen tekintetből kegyelmesen dispensálja őt testi fogyatkozásában, s a szent Mártonról nevezett monostor apátjává kinevezi, meghagyván a pécsi püspöknek, hogy őt apátnak avassa föl. 1 Talán azért is, mert előbb szintén szerzetes volt, GENTILIS előszeretettel viseltetett a szerzetes rendek iránt, melyek ez időben életök szentsége, hitbuzgóságuk és tudományaik által nagy tiszteletet vívtak ki maguknak ; és noha a szerzetest püspökül egyhangúlag kellett megválasztani, a XIV. században is több szerzetes foglalt el püspöki széket. De GENTILIS a szerzetes fegyelem megóvása érdekében nem mulasztá el rendelkezni, hogy a szent Ferencz, vagy a szent Domonkos rendjéhez tartozókat apátságokra vagy más méltóságokra pápai különös engedelem nélkül előmozdítani nem lehet, s a választás, mely pápai engedelem nélkül történik, semmis. 2 A női szerzetek közöl a szent Klára szüzei, mint a kik szent Ferencz szabályait követték, részesültek leginkább — adataink szerint — a bibornok kedvezéseiben. A nagy-szombati és a pozsonyi klarisszáknak az a bajok volt, hogy jószágaikon tizedet szedtek, jóllehet VIII. BONIFACIUS pápa az elzárkozott i Vat. O. II, 177. 1 Vat. O. II, 125.