Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

helytartójául MIKLÓS éneklő-kanonokot, ki azokat bitorolta. A káptalan egy része, a kisebbség, MIKLÓS pártját fogta, míg a többség kétségtelenül PÉTER püspököt ismerte el fejéül, ki az esztergami érsekkel egyetemben a lázadó, engedetlen MIKLÓS-Í egyházi átokkal sújtotta. Ez GENTILIS Budára jövetele előtt történt; mert rövid időn azután, 1308. deczember 4-én MIKLÓS kanonok megindította pőrét, ügyvédjéül Tamás pécsi kanonokot és Cingolii Fülöpöt, a követségi udvar ismert jegyzőjét vallván, míg Tamás érsek és Péter püspök ügyök védelmével szintén a pápai követség egyik emberét, Angelust de Sancta Victoria, bízták meg; GENTILIS pedig az ügyet tárgyalás végett Perugiai Bonunsegna jogtudornak, egyébkint kamarásának adta ki, föntartván magának a döntő ítélet hozatalát. MIKLÓS kanonok ügyvédje legelőbb is azt kérte, hogy védenczét a pö folyamára oldják fel az excommunicatio alól, melylyel őt az alperesek sújtották, különben nem képes a törvény előtt megállani, a kiközösítésnek az levén egyik jogi következménye, hogy «non habét personam in iudicio standi». A bíró e kérésnek «ad cautelam» engedett; de az alperes ügyvédje azt allegáita, hogy MIKLÓS kanonok a nagyobb kiközösítés alatt áll, melyet kimondott néhai MIKLÓS, ostiai bibornok és pápai követ mindazokra, kik az egyház javait lefoglalják és lefoglalva tartják.

1 Már pedig MIKLÓS éneklőkanonok lefoglalva tartja a pécsi templomot, várat s a pécsi egyház sok más uradalmát; következőleg mint «excommunicatus maiori excommunicatione» nem perlekedhetik. Bonunsegna e kifogást el nem fogadta, és a fölperesnek megengedte, hogy pörölhessen mindaddig, míg az ellenfél állítása be nem bizonyodik. De az bebizonyodott; a mint ez kitűnik a levélből, melyet nemsokára a per befejezése után GENTILIS MIKLÓS kanonokhoz intéz. Mióta az országba érkezék, — úgymond a pápai követ, — sürü panaszok ütődtek a íülébe nemcsak a pécsi káptalan részéről, hanem az ország különböző helyeiről; sőt a tény annyira világos, hogy azt semminemű színleléssel eltagadni nem lehet, miszerint a pécsi egyházat, várát, jobbágyait, tizedét, egyéb javait, jószágait és jogait, azonképen a káptalanéit, a prépostságéit, az olvasó- és őrkanonokságot MIKLÓS az éneklő kanonok és emberei lefoglalva tartják. A pápai követ (folytatja) ugyan első sorban a király és az ország ügyei elintézése végett jött, s e miatt mind e napig, szívfájdalom1 Azért hivatkozott még ostiai Miklósra, valaminthogy föntebb is a gyulafehérvári káptalan, mert ez ügy még a budai zsinat előtt tárgyaltatott.