Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. (Budapest, 1887. Mon. Vat. Hun. I/1.)

Reák maradt számadásai a vatikáni levéltár «Rationes collectorice Nr. 182» jelzésű kéziratában mindkét ország pénzgyüjtéseinek eredményét tárják elénk. A 30 cm. magas és 22*5 cm. széles, 147 (közben több beiratlan) levélből álló kéziratnak csak 42—100 levelei foglalják a Magyarországot illető részeket magokba. — E számadások, a pápai követ kettős megbízatásához képest, két főrészből állanak, melyek közt a pénzek beszolgáltatásáról és hovafordításáról szóló följegyzések olvashatók. Az első rész

1 a tizedszedésről ád számot; de csak a végleges eredményt adja elénk. A püspökök, úgy látszik, maguk szedték be papjaiktól e tizedeket s a pápa megbízottjának csak az eredménynyel számoltak be, ki ismét csak ezt vette föl jegyzékébe. A reservált beneíiciumok jövedelmeiről szóló rész

2 sokkal terjedelmesebb és a részletekre is kiterjed; a benne előforduló számos névnél és pontos időmeghatározásnál fogva egyházaink történetére, egyes beneíiciumok élvezőire és ezekben a személyváltozások idejének meghatározására elsőrangú, jelenleg első ízben közzétett kútforrás. 3|C 5fC 9fC Az itt előadott tizedek, pénzgyüjtések és adózások számadásait és lajstromait foglalja a jelen kötet magában. A száraznak látszó felsorolás, az ezernyi hely- és személynév, a különböző pénznemekben fizetett öszszegek megbecsülhetetlen értékű adatokat rejtenek magukban a XIII. és kivált a XIV. század helyrajzi, egyháztörténeti és pénzügyi viszonyainak felismerésére. A szöveg méltatását e szempontokból, valamint a helynevek magyarázatait, melyekkel a nagy tizedlajstrom használhatóság tekintetében sokat fog nyerni, a jelen kötet második része fogja közzétenni; s így e tekintetben az érdeklődőket arra utaljuk. 1 L. alább 454—457. 1. 2 L. 464—520. 1.