Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. (Budapest, 1887. Mon. Vat. Hun. I/1.)

már hibákkal telve vette át jegyzékébe, melyen megint a harmadik másoló tömérdeket rontott. E sokszoros lemásolás olyanok által, kik nyelvünkben teljesen járatlanok voltak, okozta a tizedlajstrom helyneveinek romlott alakját, mely azok számára, kik commentálására vállalkoznak, elég okot ád a fejtörésre. Gyakran a hasonló betüalakok felcserélésében leljük a rontás okát; pl. a másoló felcseréli sokszor azjésl betűket, így ír Nirpaji-t Nirpali helyett; a kezdő B és R betűket, pl. Buhd Ruhd helyett; a kezdő G és S betűket, pl. Gauli Sauli helyett; a kezdő S és B betűket, pl. Sarand Barand helyett; a kezdő M és B betűket, pl. Me^ermen Be^ermen helyett stb. Különösen gyakori pl. i r helyett, b k helyett, ni m helyett, n u helyett, i c helyett és megfordítva stb. Sajátságos, hogy sok De-ve 1 kezdődő helynév első szótagját praepositiónak veszi, így írja pl. de Brecen (Debrecen), de villa Rechke (Derecske), de Eswar (Deésvár) stb. Ha van is néhány ily tévedés, mely némi következetességgel gyakrabban visszatér: általában véve a másoló hibáiban oly következetlen, hogy szabályt a helyes név felismerésére s az elkövetett hiba constatálására nem állíthatunk föl. Szolgáljon e magyarázat felvilágosításul azoknak, kik a tizedlajstrom alábbi szövegének hibáiban, melyek az eredeti után hiven visszaadvák, netalán megütköznének. Jelenleg, midőn e nagyfontosságú emlék első teljes kiadása lát napvilágot, hálásan kell megemlékeznünk azokról, kik arra a tudós világ figyelmét felhívták. KOLLER JÓZSEF, a pécsi püspökség történetének megírója, volt úgyszólván a legelső, ki e becses forrással közelebbről megismerkedett. Püspöke, KLIMÓ GYÖRGY, megbízásából a vatikáni titkos levéltárban kutatásokat eszközölvén, ráakadt e jegyzékre s annak nagy részét lemásolá; másolata if a pécsi püspöki könyvtárban máig megvan. O hívta fel erre kora történetíróinak figyelmét; s ennek eredménye az lett, hogy egyes egyházmegyék iparkodtak a terjedelmes lajstromot, melynek kiadására KOLLER erősen készült, legalább másolatban megszerezni. Bírta múlt századi másolatát a gyulafejérvári Batthyány-könyvtár;

1 az egri káptalan levéltára két példányban is őrzi, az egyiket GARAMPI JÓZSEF, a vatikáni levéltár akkori főnöke, 1771. augusztus 13-án aláírásával is hitelesíti. A teljes tizedlajstrom megvan a budapesti egyetemi könyvtárban őrzött Pray-féle másolatgyüjteményben. 1 Azóta elveszett. Monum. Vaticana. Series I. Tom. I.