Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. (Budapest, 1887. Mon. Vat. Hun. I/1.)

III. Az eddig ismertetett számadásoknál sokkal terjedelmesebb és ránk nézve úgy egyháztörténeti, mint topographiai szempontból sokkal nagyobb fontosságú azon lajstrom, mely az 1332—1337. évek közt hazánkban a szentföld és a szentszék számára gyűjtött tizedekről vezettetett és egész terjedelmében jelenleg először lát napvilágot.

1 Fontos, mert alig egy-két egyházmegye híjján, teljes képét adja Magyarország egyházainak a XIV. század első felében; s minthogy e század első évtizedeinek fejetlensége és zavaros viszonyai, új egyházak alapítására kedvezők aligha voltak: feltehetjük, hogy a felsorolt sok ezernyi plébánia már létezett az Árpádok korában is, melytől a jegyzék korát alig három évtized választja el. Abban tehát az Árpádkori Magyarország topographiájának is hü képét látjuk. Az, hogy a jegyzék hibás, hogy a többszörös másolás következtében elrontott, az idegen ajkú leirók által elferdített helynevek sokszor felismerhetetlenek: a jegyzéket értékétől nem foszthatja meg; régi hazai topographiánk hivatott művelői abból az egyházmegyék régi területét, a létezett plébániák helyét és számát pontosan meghatározhatják; míg a különféle pénznemek értékének kutatói gazdag anyagot találnak abban. A jegyzék teljes szövegének kiadásával tehát Magyarország úgy egyházi, mint politikai történetére új fény derül.

2 A XIV. század negyedik évtizedében végbement tizedszedést az 1311 — 1312. években tartott viennei zsinat rendelte el.

3 A zsinat határozatainak végrehajtása azonban egyre késett; az európai keresztény államok és tartományok egyházai már jobbára mind eleget tettek a zsinat végzésének; a szomszédos Lengyelországban is működtek az 1325. év derekától kezdve tizedszedők;

4 csak Magyarország maradt még hátra az elrendelt tizedek beszolgáltatásában. Végre XXII. JÁNOS pápa 13 31. évi márczius I-jén kiadott bullájával, melyet Magyarország összes papságához intézett, jóvá tette az elmúlt évek mulasztását. Elmondja, hogy már V. KELEMEN pápa a viennei zsinat jóváhagyásával az egész keresztény világban az egyházi jövedelmek tizedét, 1 L. alább 40—405. 1. A mi belőle töredékesen megjelent, alább jelezzük. 2 A nagy tizedlajstrom helyneveinek commentálását, a pénzértékek meghatározását stb. és az indexeket a jelen kötet második része tartalmazza. 5 Acta Conciliorum VII. 1358. 1. 4 Theiner, Mon. Poloniae I. 208. 1.