Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)

szláv népek történeti életfolyamát nem az összesimulás eszméje tölti be, hanem egyik faj, egyik törzs mindig a másik rovására akar gyarapodni, egyik a másikát akarja letiporni s így nem is kellett hozzá különösebb művészet, hogy Bizancz az egymás ellen pörlekedő, harczoló főnökök urának maradjon. Bizancznak ez a feltétlen hatalma akkor szűnik meg, midőn már más fórumhoz is fordulhatott a szerbség. Ilyen forumot, illetőleg számbaveendő államiságot alkotott a magyarság. A magyarságnak ez a keleti szereplése a XII. században kezdődik. A magyarság honfoglalása a IX. században a Balkánfélsziget délnyugatán telepes szerbséget csak annyiban érinté, hogy egyes magyar portyázó csapatok hozzájuk is elértek. Ezen portyázásokhoz fűződik az a X. századbeli hagyomány, hogy Csaszláv szerb zsupán ilyen összetűzésnek lett az áldozata. Minthogy azonban a XI. század első felében II. Vazul bizanczi császár egyidőre teljesen megtörte a déli szlávságot: a magyar királyság még nem éreztethette hatását a szerbséggel, melynek főnöke Mihály nagyzsupán, nem hitbéli buzgalomból, de Bizancz elleni védelmi szempontból a pápasághoz fordul. Az orthodox népek a „hajnal" hasadását akkor mindig azon a világtájon keresték, a honnan a maguk földjére jó időt várhattak, — a nyugattal kerestek tehát bensőbb összeköttetést. Ez az alkalmi nyugatiság a szerbek politikájának egyik jellemző vonása; egyes uralkodóik, a politikai fejlődés azon phasisaiban, midőn a keleti császártól tarthattak, Bizancz ellen a pápát játszották ki. Hogy azonban ez a nyugati szövetség nem hathatott tartósan a szerb népre, annak oka a földrajzi helyzetben rejlett. A latin elemnek Dalmáczia mai déli részén ugyanis már nem voltak életrevaló gyökerei s a bizantinizmus határa épp itt esett össze a szerb politikai határral. Való az is, hogy míg a horvátok Dalmáczia északi részén még latin elemekkel érintkeztek s kultura tekintetében sokat nyertek, addig a szerbek sokkal primitívebb illír lakosságot olvasztottak magukba. A XII. század elején a pápaság erkölcsi hatalma mellett a mi Kálmánunk erejét érzi az Adria mente, ugyan-