Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)

XLIV A török háború a családot csakhamar megfosztotta minden pénzétől. Brankovics György annak idejében fiai részére Ragusában, a melynek kiváltságait fiaival egyetemben megerősítette, egy nagyobb összeget tett le, a melyet azonban már 1451 deczember 14-én felvettek a testvérek. Istvánnak Végszendrő eleste után nem volt pénze, hogy magát és embereit tarthassa és azért nővéréhez, a Czillei Ulrik özvegyéhez fordult. Czilleiné azonban maga sem élt kedvező anyagi körülmények között. Férjével kihalván a Czillei-család, a Czillei-birtokok emberei, lovagok, várnagyok és szolgák magukat tartották a fejedelmi vagyon haszonélvezőinek és mindegyik arra törekedett, hogy a szomorkodó özvegy a nemes Katalin fejedelemasszony vagyonából hasznot húzzon, a mint a Czillei-krónika írja. Czillei Ulrikné a férje halála után kiütött viszályokban segedelem nélkül állott. Vitovecz János, a hatalmas krajnai kapitány, a ki mint cseh szegénylegény három lóval kezdette meg pályáját, a legnagyobb részt vette ki a vagyonból és midőn V. László király meghalt, Katalin özvegy grófné elfogadta Frigyes császár ajánlatát, a ki Gurkfeld várát évi kétezer forint díjjal ajánlotta fel neki, a miért férje összes birtokait átengedi a császárnak. A horvátországi birtokokat pedig, a melyek a Száváig értek, az özvegy Vitovecznek adta el és csak Gurkfeldet tartván meg, Ragusába ment. A vak István, úgy látszik, 1461-ben házasodott meg, feleségül vévén Angelinát, a híres Skanderbég sógorát és Georgis Arinát Komnenos Topi Agaolem, egy katholikus albán főember leányát Skutariban. A vak deszpota azután Skanderbég védelme alatt eléldegélt néhány évig, de a török veszedelme elől csakhamar menekült. Hogy életét valamikép biztosíthassa, legelőször is Apuliába ment a felesége rokonaihoz, onnan azután Friaulba Katalin testvéréhez, a kinek ott Belgradoban birtoka volt.

1 1 Özvegy Czillei Ulrikné Brankovics Katalin és özv. Brankovics Istvánné Topia Angelina friauli viszonyairól a bécsi titkos levéltár alapján értekezett szerző a „Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegowina" 3. kötetében 1895. 48—56. lapokon.