Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)

CCXXXII. Szendrő, 1450. aug. 10. Brankovics György rácz deszpota kéri Kállai Lökös Jánost, hogy nála lévő peres iratait adja át familiárisának, Félegyházi Gáspárnak; jelen levelet pedig tartsa meg nyugtatványul. Georgius dei gratia Rascie despotus et Albanie Dominus. Egregie nobis sincere dilecte. Rogamus ipsam vestram dominationem et committimus nichilominus eidem, quatenus omnes literas causales nostras, apud vos existentes nobili Gaspar de Feleghaz, familiari nostro dilecto dum per eundem requisiti fueritis dare velitis, et ad suas manus pleniter consignare secus non facturi et presentes si piacet pro expeditione vobis reservetis. Dátum in Zendrevv in festő beati Laurentii martiris anno domini millesimo CCCC

0 quinquagesimo. Kívül: Egregio Johanni Levvkes de Kalló nobis sincere dilecto. Eredeti, papir, zárlatán vörös viaszba nyomott pecséttel. M. N. M. Kállay cs. lt. CCXXXIII. Szendrő, 1451. aug. 7. Garai László nádor bizonyságlevele, hogy Brankovics György rácz deszpota Hunyadi János kormányzóval békét kötött olyképen, hogy unokáját, Czillei Ulrik leányát, Erzsébetet, Hunyadi Mátyással eljegyzi, s magyarországi birtokait a kormányzó kezére adja. Teleki: H. K. X. 305. — Brankovics György által kiállítva, Fejér: Genus etc. 149- 157. — Bárány: II. 9—15. Szerb fordítása Ljetopis 1851, 121 — 131. CCXXXIV. Szendrő, 1452. jan. 13. Brankovics György rácz deszpota megkeresi Kállai Jánost, hogy a nála lévő pöriratokat, melyeket ő (a deszpota) adott volt át neki, a jelen levél előmutatójának kézbesítse. Nobilis vir nobis dilecte. Petimus vestram dominationem per presentes, quatenus literas nostras causales, per magistrum 1450 aug. 10.