Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)
CCVII. Nándorfej érv ár alatti táborban, 1444. jan. 25. I. Ulászló király Geréndi Miklós fia Lászlónak, a Hunyadi János kíséretében a törökök elleni, főleg a Ráczországon és Bulgárián keresztül egész Románia határáig intézett hadjáratokban szerzett érdemei fejében a Torda vármegyében fekvő Keche birtokot adományozza. Eredeti, hártya, alján rányomott pecsét töredékeivel. M. 0. D. L. 13757. sz. — V. ö. I. Ulászló királynak 1444. aug. 2. Szegeden kelt oklevelét az erdélyi káptalan 1444. aug. 24. átiratában M. 0. D. L. 13794. sz. ccvni. Buda, 1444. jan. 28. V. László király Brankovics György rácz deszpota kérelmére tudatja, hogy a Csúcs és Meszt zarándmegyei birtokok körül keletkezett pörben, melyet Kállai János, György deszpota prokuratora, Hunyadi János előtt Losonczi János és Albert ellenében elveszített volt, a deszpota kérésére perújítást rendelt el, a miért is a nevezett káptalannak meghagyja, hogy a Losoncziakat Szent György napjának nyolczadjára idézze meg. Az aradi káptalannak 1444. ápr. 9. kelt jelentéséből, mely szerint a Losoncziakat a kitűzött határnapra magidézte. Eredetije papiron, hátlapján rányomott pecséttel a gr. Erdődy cs. galgóczi lt. Lad. 98. f. 25. cs. 6. sz. CCIX. Nagyvárad, 1444. máj. 2. Ulászló lengyel király a német lovagrendnek ír: A legvitézebb barbároktól fenyegetett Magyarország megmentése lebegett szemei előtt, midőn ez ország kormányát átvette. Az előkészületek meg vannak téve a háborúra, minthogy a törökök négy ízben megveretvén, megfélemlettek. A görög császár, a római pápa s az összes katholikusok, Lengyelország és Magyarország, egyértelműleg állanak mellette a török ellen. A római pápa e háborúra 38 gályát igért, a velenczeiek 12-öt, az aragon király 10-et, a burgundi herczeg6-ot, a milanoi.8-at, a rodusi nagymester kettőt, melyek megakadályozzák majd a törökök átkelését. Kéri a német lovagrend segítségét. V. ö. Wiczniewsky : Hist. lit. pol. V. 349—358. 1444 máj. 1.