Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

generalatusnak a lecsöndesítésére kiküldött József Frigyes Vilmos szász-hildburghauseni herczeg tábornagy, hogy megbízatását annál alaposabban keresztülvihesse, szükségesnek látta, fölvilágosítást szerezni a határőrvidék keletkezéséről és végére járni, minő volt a határőrvidék ősi szervezete, honnét származtak a határőrök első kiváltságai, mi volt a kötelességük és miben állott a szolgálatuk?» 1 Meg is kisérlette a feleletet e kérdésekre, «a mennyire —úgymond — hivatalos iratokból, hitelre méltó írókból és egyéb megbízRöm. Ksn. bestátigt», mondja Heister ez emlékiratban, mire Károly utasítja: «Daniit man aber von den berührten Privilegien genau unterrichtet und sie auch gewissenhaft gehandhabt werden, so wird er, H. Gr., solche entweder in orginali, oder in einer beglaubigten Abschrift an den Hofkriegsrath einzuschicken habén.»**) Vanicek, Specialgeschichte d. Militárgr. I. 169. és 173. 11. Megjegyzendő, hogy Lopasic Radoszláv [Spomenici Hrvatske Krajine, I. köt. Előszó, VII. 1., —• a Mon. Slav. merid. 15. köt. — | a KHL. Schriftenarchiv osztályának kéziratai (rukopise) közt Heisternek két művét említi, u. m. 3 alatt «Heister Gráf F. M., Vorschlag zur Translocation der Warazdiner Grántze» és 4) alatt «Heister Gráf F. M., Errichtung eines neuen Generalats in Kroatien. 1712.» Vanicekből nem vehető ki tisztán, melyiket érti a kettő közül. **) Erre meg az a Vanicek megjegyzése : «Ich habe sie in keinem der 3 untersuchten Archive vorgefunden». I. m. 173.1. Micsoda 3 levéltárt ért és nézett át, nem vehető ki világosan, a mennyiben erről az előszóban csak annyit mond, hogy «Zu Quellen dienten mir: Acten . . . aus den Archíven der ehemaligen Grenz-Generalcommanden zu Agram, Peterwardein und Temesvár», — I. m., Vorvvort, VIII. 1. — de művében ezen 3 levéltárból egyetlen ilyen XVI. századi Vertragot sem hoz föl, sőt Vaniceket erre nézve összehasonlítva Lopasiccsal, a ki a zágrábi Generalcommando levéltárát szintén átnézte (1. i. h.), arra a meggyőződésre jutunk, hogy e 3 levéltár anyaga nem is nyúlik vissza a XVI. századba. 1 «Hierinnen desto gründlicher verfahren zu können, ist nötliig gewesen, eine hauptidea von dem ersten ursprung dieser grántzen . . . sich zu informiren und auf den grund zu kommen, woher die gránitzer privilegia entsprossen und worin ihre dienste und obligenheiten bestanden, wie die erste granitzeinrichtung beschaffen gewesen und woher die verpflegung des kriegsstaats genommen, was vor hauptánderungen darin vorgegangen . . . wie important und von grosser consequenz diese granitzen seind ...» A hg. jelentése a haditanácshoz, Bécs, 1737 márcz. 7. Lopasic i. m., 20. k. 351. 1.