Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

die Verdoppelung nur den in die Mehrzahl zu setzenden Theil (Kff. = Kurfürsten). e) Geschlechts- und Steigerungssendungen sind den Abkiirzungen anzuhángen (Kgin — Königin, agnster = allergnádigster), ebenso die Fallendungen, welche indes als solche durch Vorsetzung eines Apostrophs zu kennzeichnen sind (Ks's = Kaisers).» Ezen utasításnak a szórövidítésre vonatkozó részét illetőleg a figyelmes olvasó rá fog jönni, hogy tőlünk telhetőleg iparkodtunk követni e szabályt. A megszólításokon (Titel und Anredeformeln) kívül (E. fl. Dt. = Euer fürstliche Durchleucht; E. Gn. = Euer Gnaden; stb.) csak a gyakran előforduló szavakat, leginkább czímeket, rövidítettük, u. m.: Durchleucht = Dt.; Gráf = Gr.; Prinz = Pr.; unser lieber Swager und Brúder = u. 1. Sr. u. Br.; Kunig = Kg.; Kunigin = Kgin.; Kaiser = Ks.; Herzog — Hz.; Herr = H.; Fürst = F.; stb. furstlich = fl.; kuniglich = kgl., pl. Kunigliche Wirde = Kgl. W.; gnadigst = gnst; stb. A megszólítások és czímzések rövidítéseinél a czimszó első és utolsó betűjét (Mt., Gn., Dt. stb.). a rávonatkozó névmásnak pedig első betűjét használtuk, és pedig megszólításoknál nagy (E.), egyébként kis betűt (s. i.). Egyéb szórövidítéseknél (pl. a gyakori szavak összevonásánál) és a ragozásoknál igyekeztünk a c), d) és e) pontokban mondottakat követni (Gr., Grn. — egyszerűen hiányjel nélkül — H., Hn.). A mi magát az átírást illeti, ebben is igyekeztünk a fenti a), b), c), d) és e) pontokat figyelmesen követni. A magánhangzókról, melyeket szigorúan az eredeti szerint írtunk (ben/erten, jí?rlichen, michest, gegen\v//rtig, stb.), itt megjegyzendőnek tartjuk, hogy sok esetben az a és e helyett az eredetiben o áll, pl. darán helyett doran, Frangepan h. Frangepon (87 1.). A mássalhangzók közül az eredetiben minduntalan használt h, kivéve a tulajdonneveket (Chrain, Purkhstaller, Thuenaw [95. 1., bár sokszor Tunaw, h nélkül iratik, pl. a 36—37 11.] Tattenpekh, stb.) és / betűket elhagytuk. A tulajdonneveket a szövegben mindig, a regesztában lehetőleg az eredeti szerint adtuk, pl. Khiembseer (a h-t a föntiek értelmében megtartva), Crellitz (449 1.), Zollner és Zellner, Peygartzhaimer és Beigershaimer, Thahy és de