Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

eleinte mint diminutivuma is képzelhető a Babo névnek, később a Babonic, a Babo fiát jelentette; de az első Babonek szerepelhet Babo fiaként is. A Babo név leggyakrabban az aquilejai patriarkátus területén, Istriában, a krajnai és karantán márkákban fordúl elő, találkozunk vele a bajor vidékek keleti részén, de Szlavóniában s Horvátországban csak a Goriczaiaknál divatos, egyebütt nyomára nem akadtunk

1) Mindezek a combinatiók csak közvetett bizonyítékul szolgálnak az elemzés magva kiderítéséhez, elég, hogy némely tisztába hozott részlet megadja a továbbkutatásnak az irányát. Legutoljára hagytuk azt a kérdést, hogy ki lehetett az a Mihoi Albert, az a dulója az ország határának. V. Nézetünk szerint Mihoi Albert személyiségének a kérdése az Andechsi grófok azon vidéken való térfoglalásával függ össze. Andechsi Dachau Konrád 1153-ban, már mint Meran, illetőleg Marano herczege fordúl elő.

2) 1154-ben Croatia s Dalmatia herczegének nevezik.

3) Ezt a czímet I. Frigyes császártól kapta, a ki — tudvalevőleg — Magyarországra igényt támasztott, de a kivitelben a német fejedel') Poppo, aquilejai patriarka (1019), Babo, Pabo, Poppo istriai őrgróf (f 1070) ; Poppo filius Frovini de Marchia (Ankershoven Af. Ö. G. 1850. 241—2; Pabo 1123. Carinthia 1889. — Poppo de Camerich 1167. U. o. VIII. 381. 1.; Poppotanú u. o. XIV. 157; Poppo von Albekke 1189. u. o. XI. 339 (Gurfeld) ; 1190: Pabo von Zoliingen. U. o. XI. 345 ; 1194. Pabo de Pola Cod. Dipl. Istr. I. ; Babo meichaui birtokos. Archiv. i. h. 1197: Poppo liber, Poppo von Glanek u. o. XII. 65; 1192: Pabo de Inn. u. o. XII. 65, Poppo niger bavarus, u. o. XIí. 77. Poppovo Meichau közelében. A név Körsteman szerint német, előfordul Styriában is. 9) Ludwig • Reliquiae man. XI. XXXI. sz. 550. Meran, Marano az aquilejai tengerpart egy része. »Conradus de Dachowe, qui et dux de Meran dicitur«, a bajor bir. lev. fol. 17 1 3) Ottó freisingi püspök s Walpurga chiemseei apátnő birtokaikat kölcsönösen elcserélő oklevelében : »Conradus de Dachauue dux Croatie, Dalmatieque* Mon. Boica II. 438. 447.