Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

A közlöttük czímerleírásokból kiderül, hogy az I. Radoszló használta czímer, mely megfordított rendben s az oroszlánra nézve más nagyságban tartalmazza a görzi czímert, immár állandóvá lesz a családban. Csak a pecsétmezőnek a dísze, meg a sisakdísz változik. II. János oroszlánt használ sisakdísznek, György és Dénes megtartják az I. János sasszárnyait. E részben tehát bízvást kimondhatjuk, hogy a sisakdísz külső formája egyéni ízlés dolga volt. Kár, hogy nem ismerjük a XIV. és XV. századbeli Blagay-család többi pecséteit, mert ez időben került bele az eredetileg csillagos pecsétdíszítés rózsa formában a czimerbe. A heraldikai legenda — mint láttuk — összeforrt a származás kérdésével, egyikkel érveltek a másik mellett. A szlavóniai csillagból Orsini-rózsa lett, a harántgerendákból az Orsiniéknak immár harántpólyái, az oroszlánból medve. Blagay István 1492-iki gyűrű-pecsétén már teljesen Orsiniczímert használ x) 1527-ben pedig Blagay Istvánnak ugyancsak ilyen ezzel egyező nagy pecsétje függ fakult zsinóron. Atm. 7 cm. Körirata: -f Stephanus 4- commes (!) Blagay, kifelé fordított betűkkel »czigány munkája« mint Károlyi A. megjegyzi. A stylisált háromszögletű pajzs metszett, felül a rózsa, alűl hat balról jobbra lefelé irányűló harántpólya. A pajzs két oldalán S. B. betűk. Kétségtelen tehát, hogy a XVI. század elején már eljutottak az Orsini-czímerhez. Ha a XVI. század közbeeső czímereit ismernők, bizonyára megmondhatnók az Orsini-czímer teljes elfogadásának az idejét is. Ez az Orsini-rózsa ugyancsak komoly bizonyítékká lett a fejtegettük Rosenbergek Orsini-atyafisági kérdésében is. A teljesség kedvéért adjuk a Rosenbergek czímeres pecsétjét. ') Titk. lev. 1492. békekötés, 1527. jan. 1. czetini g3-űlés oklevele. Oki. függ. XVI. Ugyanily czímer van Blagay Mihálynak egy 1498. gyűrűpecsétén. Okt. CCXXIII.