Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

A nemzetségek egyes terrakat. földeket bírnak, melyek valamely grad vár körűi terűinek el. Szabad birtok ez, mely­nek egyes tagjait a nemzetségnek ház- és földközösségben élő családai bírják. Némely ilyen nemzetség-birtok test már zsupát síkot, vagyis bizonyos területi egységet, melynek elöl­járója a nemzetség legvagyonosabb családjának a legtekin­télyesebb embere. Ez a zsupánság nem lehetett örökletes, csak a szokás joga szerint Ítélnek s egyes családfőket meg­hallgattak minden ügyben. Ezeket a nemzetségeket a király meghagyja abban az állapotban, de várjobbágyokká tette őket, szabad örökbirtokkal bíró katonákká, kik magok is vehettek birtokukra jobbágyot, kmetet amint nevezték. x) Minthogy ez a várrendszer akkor indűl meg intensivebben sziavon földön, mikor Imre s II. Endre idejében nálunk már hanyatlik, világos, hogy később bomlik is fel, de sőt átalában véve nem is enyészett el, hanem az egyes hatalmi momentu­mokhoz alkalmazkodva, sokféle változatban alakúit át s a mai Bosznia török kérgű birtokviszonyaiban ma is meg­leljük. Egyes nemzetségek erősen állanak, s országos neme­sekké lesznek, mint a klokocsiak (1224), mások ismét elsze­gényednek, elválnak, az egyházak kezére kerülnek s ezeken emelkedik fel a tatárjárás után a későbbi hatalmas főnemes­ség Szlavóniában, csak kevés esetben magából az ottani fajból. Épen úgy a mint Krajna úri birtokos osztálya német, azonkép magyar és idegen Szlavóniában A XII. században a magyar király még, — ép úgy mint Byzanczban a X. es XI. században — óvta a közös birtokot, hol a nporíurjoig-nek, az elővételnek jogát mindenütt fenntartották. 2) A sziavon nem­zetség birtoka is a nemzetség kezén maradt. A király a nemzetségeket s azoknak ellenállását azzal törte meg, illető­leg vette el az élét, hogy a legkülönbnek adta közülök egyéni birtokot, úrrá azonban nem közűlök valót tett, csak olyant, a ki valamivel megbizonyította hívségét. A királyok ezeken a vidékeken — különben is nem sok jövedelemmel ") Dubiczában 1255-ben. Hazai Okm. VII. 49 — 50 A Tolzcomh nemzetség. 2) Uszpenszkv : A parasztbirtok tört. Byzanczban. orosz m. II*

Next

/
Thumbnails
Contents