Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

cxx teremtők — azon az úton járnak, hogy magyar királyokká legyenek, — a legádázabbak, a Horváthyak, ugyancsak külön magyar királyt akarnak, de csak egy éri el közűlök, az is később: a »tót« Szapolyai. Mert a sziavon nemes nem horvát, annak magyar, vagy magyar keveredésű a vére, míg a horvát csak lelkileg vallja a magyar politika ideálját, s csak akkor lesz magyarrá, mikor mint Zrinyiék, onnan elkerül a magyar földre. Ebbe az elnagyolt keretbe illik a Blagay-család, mely Szlavóniából délre kerül, már horvát népiség közé. Blagay Duim a magyar királyi udvarban van otthon, testvére Miklós a király életmentője, felesége a macsói bán leánya: Garayfajta. E régi gyökerű, de újonnan rügyező család tehát magyar tőről fakad s ezen az alapon folyik le élete mindaddig, míg Magyarország erős: 1490-ig. A Blagayak I. Lajos, Zsigmond és I. Mátyás király idejében. I. Blagay Blagay Duim ispán a családnak ezen a néven megDuim (30) alapítója I. Lajos idejében — a mennyire a megmaradt oklevelekből hozzávethetünk — a családnak nagy gyarapítója. Nyilvános szereplése Károly király idejére esik, Lajos király korában maga otthon marad s fiait küldi a király udvarába. 1370. előtt

1) történt halála után fényes vagyont hagyott fiaira s tekintélyes helyzetet, fényes nevet biztosított maradékainak. Első nagyobb szerzeménye, szana-vármegyei nemes jószág vásárlás. Hatvan márkán megvette Szanai Belos fiaitól a kamengradi urodalomnak egy részét, mely a Bihácstól a Szana völgyébe vezető úton Banjaluka felé terült el. A birtok középpontja a vár, sziklás bérez ormán, mely alatt a Dera hegyi patak zúg. Gyönyörű s aránylag terméken}* a Szana völgyének (Sanski dol) ez a része.

2) Az ősi birtokon ') Old. LXXXVII. condam comes Duimus. =) Oki. LXIV.