Kubínyi Ferencz: Oklevelek hontvármegyei magán-levéltárakból. Első rész 1256–1399. Diplomatarium Hontense. Pars prima. (Budapest, 1888.)

azután pedig a lomtárba vándorolnak, liol a nedvesség által megpuhult és felázott oklevelek megpenészednek, foltokat kapnak, olvashatlanokká válnak, s hogy köztök ne maradjon ép állapotban egyik sem, arról gondoskodnak a moly férgek és az egerek. Ha aztán az ily állapotba jutott oklevelek halmazába valaki belemarkol «búvárkodni», akkor a szétmálló hártyák és papirszeletkék darabokra szakadoznak, az egyes darabok széthullnak, hogy többé soha össze ne kerüljenek s igv támadnak az oklevéltöredékek, melyek a falusi magánlevéltárak nevezetes részét képezik s a melyekben odaveszett oklevelek szövegei vaskos köteteket töltöttek volna meg. Hol pedig a cselédek hozzá férhetnek a leveles ládákhoz, ott a függő pecsétek leszaggattatnak, mert a viaszknak lehet még használ venni a háztartásban és az oklevelek egyenként eljutnak a tűzpadra, kemenczébe. Ily sorsra jut, kisebb-nagyobb változatokkal, a falusi magánlevéltárak nagy része. Kivonatos tehát, hogy történészeink és diplomatikusaink kettőztetett buzgalommal lássanak mindenfelé, hol arra alkalmuk nyilik. a még kiadatlan oklevelek felkutatásához, lemásolásához és közzétételéhez. Kötelesség ez, melyet hazai történelmünk és történet Írásunk érdeke elünkbe szab. A jelen kötetben foglalt oklevelek majdnem kizárólag hont vár megyei magánlevéltárak eredet iei után vannak közzétéve, kivételt csupán kettő képez, melyek közöl az egyiknek eredetie Báth mezőváros levéltárában létezik (64. sz.), a másiké pedig az országos levéltárban őriztetik (9. sz.). A többinek zömét a Baloghy, Majláth, palásti Nedeczky, b. Nyáry, Sántha, szúdi