Kubínyi Ferencz: Oklevelek hontvármegyei magán-levéltárakból. Első rész 1256–1399. Diplomatarium Hontense. Pars prima. (Budapest, 1888.)

talmas és szeretett király iránti hódolat által sem engedék magukat eltántoritatni. De látjuk azt is, hogy Kóbert Károly király, olykori heveskedései és önkénykedései mellett sem volt az a kegyetlen kényúr, milyennek némelyek őt jellemezni szeretik, mert különben ilyesmi nem eshetett volna meg uralkodásának legfényesebb korszakában, mikor ugy bel- mint külellenségei leverve valának s ő hatalmának tetőpontján állott. Tamás mester a nádori, országbírói és káptalani bizonyságlevelekkel kezében, nem gondolt pőrének megújítására, de beérte azzal, hogy kereseti jogát a jánoki uradalom iránt maga és utódai számára biztosította. Csak 64 évvel később egyik fiának. Demeter veszprémi püspöknek, ki Zsigmond királynál és udvaránál nagy befolyással birt. lett fentartva. hogy azon uradalom visszaszerzése végett 1386. évben Szécsi .Miklós nádor előtt, pört indítson. Ez ismét, közbejött halasztások miatt soká húzódott, miközben Szécsi Miklóst egymás után Csáktornyai István, llsvai Leusták és Bebek Detre követék a nádori méltóságban, míg végre az utóbbi, 1298. évben az ügyet véglegesen befejezve, a jánoki uradalmat IV. László királynak többször említett 1276. évi ítélete (11. sz.) valamint Zsigmond királynak ezt megerősítő 1389. évi oklevelei (18»., 181. sz.), úgyszintén egyéb tiltakozásokról szóló bizonyságlevelek alapján Demeter veszprémi püspöknek és véreinek ítélte (206. sz.). Ezen érdekes ítélet-levél, mely a b. Nyáry család tulajdonát képezi, 44. cm. magas és 76. cm. széles hártyára van irva és egész kis levéltárat foglal