Ifjabb Kubínyi Ferencz: Árpádkori oklevelek 1095–1301. Pest, 1867.

vezetés elején „P. dictus Magister"-t nyomatott, holott az eredeti kéziratban „Pdictus magister" áll, t. i. a P. kezdő betű mellett pont nem létezik, s ha tekintetbe veszszük, hogy a P. kezdő betűnek pont általi elkülönzése a Névtelen nevének földerítése tekintetéből mennyi Péter Pál féle alaptalan föltevésre, találgatásra és vitára szolgáltatott okot, ezen egyetlen kis változtatás elítélésére más különös érv nem szükségeltetik, s bizonyára a „Pdictus magister" alatt ily alakban, t. i. pont általi elkülönzés nélkül, egyebet „Praedictus magister"-nél értenünk nem lehet, a mint is másként nem történhetett, mint hogy a „Pdictus" szó fölötti összevonási jel a kézirat leírója által kifeledtetett. Helytelen változtatásnak találom többek közt azt is, midőn az I. fejezetben a scythák jellemzésénél ezen mondatban : „carnes et pisces et lac et mel manducabant, et pigmenta multa habebant", a „pigmenta" szavat ,

xjumenta" szóval cserélte föl, holott „pigmentum

u egyebek közt, mézből készített édes italt jelent,*) s igy a scythák előszámlált többi eledeleihez jól illik, ennélfogva ezen szavat épen nem volt ok a „jumenta" (teherhordó állat, barom) szóval fölcserélni, annyival kevésbbé, mivel alább a Névtelen úgyis külön fölemlíti, hogy „diuites erant, habentes animalia multa et uictualia sufficienter". Ezen és hasonló, többé kevésbbé helyes s gyakran helytelen változtatásokon kivül sajnálni lehet, hogy Endlicher az eredeti szövegben előforduló magyar személy- és helyneveket nem állította mindenütt azon *) L. a „pigmentum" szó értelmezését Dufrosne Károly Glosszáriumában, V. köt., 44H. 1.