Reviczky Sándor: A revisnyei Reviczky-család okmánytára. 1272-1623. (Budapest, 1878.)

Rewyszneho za szest' zlatych ne nimczu, y dal my byl pry receny Stephankuow yakoby giz menowany za szest" zlatych za tu suminu a ya gemu prodal sem dobrowolne y on Stephan zaplatil my yak sluszy na dobrzeho a ja Phylip gemu slibugj ze ya ani me dety ani me pokolenj, zadne geho néma zatom na weky pobuzowati a na to gemu list widawalny widal sem To gest przed przedniczto pocztneho Mestecka, genz byl na ten czas Jan Thalabay bozeniczy Stephan PauloAvicz, Petr Phiricz, Stephan Blaszkovicz, Michal Oszwald, Petr Konecsnj, a pro lepszu y gistegszu gistotu naprosil sem tyechto poctnicho Mestecka Yogta y z brati svimy, ze su my dali swu pecet na to przytlaöity. Dan Welkeg Wsy Prwnj Wutery po Boáem Zmrtwjchzestanj Roku boziecho Tysiacso petsteho cztyrziczateho cztwrteho. (Levéltárunkban egyszerű másolatban az 1666-ik évi Reviczky-Stefanovich-féle per iratai közt VIII. csomag. Szövege magyar fordításban következő: Én Chriastelovich Fülöp Nagyfaluból tudatom jelen soraim által mindenkivel, ki azokat látja, vagy olvasva hallja, hogy én a Revissnai határban általam kiirtott földemet nevezett Revissnai Istvánnak hat forintért eladtam, és hogy nevezett István a mondott hat forintnyi vételárt, a neki szabad akaratomból átengedett földért, miként ez egy becsületes emberhez illik, ki is íizette légyen, ugyanazért én Fülöp igérem neki, hogy ő ezen birtokban se én, se gyermekeim, se egyéb utódaim által soha háboritatni nem fog. E végből neki ezen elismerő Írásomat adtam, illetőleg az érdemes városi elöljáróság előtt, mely jelenleg Thalabay János esküdtből, Paulovics Istvánból, Firicz Péterből, Blazovics Istvánból, Osswald Mihályból. és Koneczny Péterből állott, a dolog nagyobb biztonsága végett a nevezett város bíráját társaival (rokonaival) együtt megkértem, hogy erre pecsétjőket rányomják. Kelt Nagyfaluban Urunk feltámadása utáni első kedden. Egyezer. Ötszáz. Negyvennegyedik évben.