Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

a statútumokon s így keletkezének a Reformaz i o n i nevű könyvek. A Reforniazioni Dalmáczia egy részében sem maradtak meg oly teljességben, mint Raguzában. A Reformazioniknak két sorozata van: I. azok a tár gy a 1 ási ir a tok (acta),melyekben a község különféle tanácsosai mindazt tárgyalták, a mi a statutum szentesítése után, de attól némileg eltéröleg történt. II. Az u. n. codex unicus, melybe az imént említett aktákból mindazt felvették, ami a statútumot jogérvényesen módosította s annak hiányait pótolta, amiért is liber reformationum stat u t o r u m nevet kapott. Míg a codex unicus lényegileg nem más, mint a gyakorlati szükségből eredt végzések gyűjteménye, addig a »reformazioni« néven ismert iratok fényes bizonyságát képezik a tanács körűitekintő okosságának, melylyel a szétforgácsolt nemzeti erőket összegyűjté, bennök a hazaszeretetet s a kötelesség érzetét ujraéleszté és pedig mindig és minden körülmények között gyakorolván az igazságot és kegyelmet. Különös azonban, hogy némely pénzügyi és kereskedelmi viszályokból eredő megtorlást kivéve, e reformazionikban Raguzának a többi dalmát városokkal s a szomszéd uralkodókkal való viszonyára egy adatot sem találunk. Ha tesznek is küldött vagy vett izenetekről némi homályos említést, avagy jelzik a területi nagyobbodásokat s a kereskedelmi szerződéseket: az mindig mintegy másodsorban történik, s ez is csak a reformazioni korának vége felé, midőn a laudum populi már elhall-