Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

császári zászlókkal vonultak ki — behódoltatták. A császár semmit sem tehetett Raguzáért, kivéve, hogy nem engedte elpusztíttatni. Raguza magára hagyatván, ismét a törökhöz pártolt. Előnyösebb volt rá nézve az erőtlen török, a ki tőle vásárolt, mint a velenczei uralom, mely tönkre teszi kereskedelmét. A karloviczi békében Yelencze csakugyan kénytelen volt uj szerzeményeiről lemondani, s a passaroviczi békében sem mentek előbbre. Raguza tehát, mert Bécsben nem fektettek rá súlyt s Yelenczét sem akarták elkeseríteni, újra török hódoltság alatt maradt. VI. A XVIII. században Raguza politikai jelentőségét, tengeri erejét teljesen elveszti. Dalmáczia többi városainak sorsában osztozik, melyekbe hiába akar lelket önteni Velencze.

2) A középtengeri kereskedelem teljesen elhanyatlott, a világforgalom másfelé irányult, a hajdan virágzó városok, csakúgy mint elhagyott utak menti helységek,néptelenednek, a vállalkozási szellem vonagló félben, csak a partok mentében van némi élet. Még a franczia forradalom s a nyomában járó átalakulás villanyozza fel némileg e vidéket. A campo-formioi béke következtében Velencze megszűnt létezni. A hatalmas város előbb végezte be államéletét, mint a kis Raguza, melynek még néhány esztendeje maradt a haldoklásra, ') Raguza protegálta a herczegovinaiak törekvéseit, remélvén, hogy a császár majd a köztársaság területéhez csatolja őket. Azonban csak a katliolikus törzsek szítottak hozzájok ; Velencze ezt a körülményt ügyesen használta fel. s) Errera : Storia della economia politica nei secoli XVII. c. XVIII. negli stati della Repubblica Veneta. Venezia 1877. 65/06.