Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

XXXYTI Lajos király 1346. dalmát háborúja nem volt szerencsés, közbe jött a nápolyi orgyilkosság, az olasz háború más időkre halasztatta vele terveinek kivitelét s 1348-ban szept. 8-án nyolcz évi fegyverszünetet kötött Velenczével, melyről büszkén írja a köztársaság, hogy »quas cum multo honore nostri dominii et bono nostrorum fidelium processisse cognoscimus.«

x) Mindamellett Raguza jó eleve megérezte, hogy Dalmácziában a dolgok új rendje következik s midőn Lajos király Nápolyból visszajövet Vranában partra száll, Illés raguzai érsek három előkelő patricziussal egyetemben üdvözli.

2) Velencze nagyban csalódott számításaiban, azt hivén, hogy elkerülte a veszedelmet, mert Lajos a fegyverszünet letelte után, csakugyan véget vetett a dalmát »kérdés «-nek. Egy év sem telt belé s 1357-ben Velencze hatalma teljesen megtöretett. A király Velenczét gyönge oldalán: szárazföldön támadta, ügyes taktikájával meglepvén a köztársaságot. Győzedelmének kettős eredménye volt, Dalmáczia kétségtelen fennhatósága alá került, s ez által másfelől a Dusán czár alatt a tengeren is elhatalmasodott szerbeket, kik nagy czárjok halála után (1355) egymás között viszálkodtak, háború nélkül visszaszorította.

3) A szerb birodalom, mely a Balkán-félsziget ke') 1348. sept. 30-án kelt levelében tudatja Raguzával Velencze a fegyverszünet megkötését. Monumenta Ragusina. Tom. II. 44 1. A fegyverszünetre vonatkozó összes okmányokat közli Wenzel Gr. M. Dipl. Emi. az Anjou-korból II. 301— 320 11. 2) Engel i. m. 129 1. Thuróczy nyomán. Ez üdvözlésnek sem a raguzai levéltárban, sem a krónikákban nincs nyoma, a mi arra mutat, hogy a raguzai érsek »kéz alatt* intézte a dolgot. 3) Wenzel G. tanulmánya: Magyarország teng. viszonyai, M. Akad. ért. 1847. 257—277. behatóan fejtegeti az Anjouk állását az Adrián.