Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

XX VII Dubrovaőke Arii ive u Beogradu, Knjigopeőatnja Knjazevstva srbkogi. 1858. (Szerb Emlékek 1395—1423, melyek a raguzai köztársaságnak a szerb, bosnyák s partvidéki királyokhoz, despotákhoz, vajdákhoz s fejedelmekhez intézett levelezését tartalmazzák, s a raguzai levéltárból vétettek. Kiadatott Belgrádban, a fejedelmi könyvnyomdában. 1858.) 2 köt n. 4 1*. E most már ritka mű, I. kötete voltakép a »Lettere di Levante« első kötete, mely kizárólag szláv nyelven Íratott s a szláv fejedelmekhez és vajdákhoz 1395—1423 intézett leveleket tartalmazza. A mellékletek közt P. ez iratokat egybeveti a tanácsok határozataival s egy elmefuttatást közöl Raguza s a szláv fejedelmek egymáshoz való viszonyáról, Raguza keletkezéséről, de Diversis dicsőítő beszédéről, melyet a köztársaságról tartott, a Zsigmond királynak 1396. feb. 22. tett hűségesküről. (A mi kiadványunkban 127. sz. a.) Azután közli a tanácsok abbéli határozatait, melyek a »cancellario Slavico« (szláv iroda) s a szláv fejedelmekhez küldött követjárások ügyében keltek. A 11. kötetben a »Diversi di Cancellaria« s a »Diversi di Notaria« érdekesebb darabjai közöltetnek. melyek Raguza adózási s követküldése költségeinek ügyét illetik. Pudic előtt egy évvel járt Raguzában Kukuljejeviclván, ki az »Arkiv za Povjiest. Jugoslav.« (1857. évfolyam 305—395. 11.) »Izvjesce o putavanju Kroz Dalmaciju u Napulji u Rim s'osobitom obzirom na Slavensku Knjizevnost, umjetnost i Starine« czím alatt megírta dalmát s olasz útjának eredményeit s e tanulmányában a raguzai levéltár régi felállítása nyomán egynémit közöl felőle.- Annyi érdeme meg-