Ortvay Tivadar: Pozsony város története III. Mellékletek Pozsony 1300–1526. évi történetéhez. (Pozsony, 1894.)

és pedig túlnyomólag Pozsony város gazdag levéltárából vettük. E levéltár okmány kincseit csak kis részben közlik a közkézen forgó Okmánytárak s ezek között leginkább a Fejér-féle nagy Codex Diplomaticus Hungáriáé Ecclesiasticus ac Civilis, melyben azok Gyurikovicli másolatai útján láttak napvilágot. Hasonlíthatatlanul jelentékenyebb azon okmányok száma, melyeket néhai Rakovszky István másolt le s gyűjtött hosszú évek során egybe Diplomatarium Posoniense czímű három nagy folió-kötetre menő gyűjteményében. E gyűjtemény, jelenleg a városi levéltár tulajdona, eddigelé még nincsen publikálva s tekintve az oklevél-másolatok kivált palaeografiai fogyatkozásait, jelenlegi formájában nem is fog publikáltathatni. Ám eltekintve a közlési hiányoktól, ezen nagy okirat-gyűjtemény annyi jó s becses történeti anyagot tartalmaz, hogy a történetíró, első sorban a helyi historikus, igen nagy haszonnal dolgozhatja fel. Hol a szövegközlés helyessége kétes, avagy helytelensége kétségtelen, ott gyanított vagy igazolt fogyatkozásait az eredeti oklevelekkel való egybevetés könnyen helyreigazíthatja. Ami a levéltár többi történeti forrásait: a számadó-, jegyző- és telekkönyveket illeti, ezek úgy gazdagságuknál, mint tartalmuknál fogva Pozsony város történetére nézve rendkívül való fontossáffo-al bírnak. Szintén kimeríthetetlenek o© s annál becsesebbek, mivel közleményeik kiterjednek a a városi lakók polgári életének minden nyilvánulására. Azt hisszük kevés városa van hazánknak, melynek középkori életét közvetlenebbül, hűebben és érdekesebben lehetne ismertetni, mint éppen Pozsonyét. Ennek bizonyítékát mi művünk második kötetében igyekezünk adni. A jelen kötetben mi főleg a végrendeletek gyűjteményének sikeres hasznát vettük, mert ennek alapján voltunk képesek a káptalan tagjainak, a plébánosoknak, a városi bíráknak, a polgármestereknek, tanácsosoknak és jegyzőknek névsorozatát annyira teljesen egybeállítani.