Ortvay Tivadar: Pozsony város története III. Mellékletek Pozsony 1300–1526. évi történetéhez. (Pozsony, 1894.)

állapodás mellett, hogy a prépostság méltósága rája szálljon azon esetre, ha Balbi az országban vagy a külföldön püspöki széket nyerne. Balbi 1522-ben tényleg gurki püspöknek választatott, mire Aczél Ferencz a stipulatio erejénél fogva II. Lajos királytól a prépostságot kérte, de úgy látszik rögtön meg nem kapta, mert még mieló'tt az érseki investiturát megkapta volna, 1523-ban ágyában meggyilkoltatott. Halála után az esztergomi érsek Kolparczer Farkas pozsonyi őrkanonokot rendelte a prépostság gondnokául és administrátorául. A prépostság jövedelmei felerészben az érseki, felerészben a pozsonyi káptalanőrségi pénztárba folytak. Végre Szatmári György esztergomi érseknek 1524. ápril 7-ikén bekövetkezett halála után Zalkai László a prépostság betöltését sürgette, miután jövedelmei időközben a királyi kincstár számára lettek lefoglalva. 1523-ban is csak mint Venerabilis Franciscus Aczél administrator prepositure et Capituli ecclesie posoniensis szerepel, de utóbb mégis tényleg megkapta.

1 Egy 1525-iki oklevélben II. Lajos király meg is nevezi a préposti jövedelmek királyi administrátorát. Magister Albertus Sarkewzy de Xadasd Director causarum Nostrarum (II. Lajos király), administrator prouentuum prepositure Ecclesie posoniensis.1526. Franciscus de Újlaki. A mohácsi vész előtt neveztetett ugyan ki a király által pozsonyi prépostnak, a prépostság javai azonban csak a mohácsi vész után adathattak neki át. 1 Knauz: Mag;/. Sión III, 24."). * Knauz: Magy. Sión IV, 182.