Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

27. 1295. A konvent 1295-ben (a. d. 1295.) kelt oklevele, amely szerint előtte Lőrinc, Thomasina úrnőnek, a király anyjának asztalnok mr.-e, valamint Fülöp mr. fiai: László és Fülöp mr., Wruzy~Orozy nevű öröklött birtokukat, amely László c. fiai: László, Demeter, Fülöp és János mr.-ek birtokától elhatárolva, Wolkow m.-ben fekszik, utóbbiak beleegyezésével eladják Verekedő (pugilus) Sándornak — azon hűséges szolgálataiért, amelyeket egykor apjuknak, a néhai Fülöp mr.-nek, majd ő maguknak nyújtott —, a tőle átvett 50 dM. ellenében, amelyen kívül másik 50-et zsoldjaként és vére hullatásáért elengednek neki. Ha az eladók vagy örököseik a jövőben e birtok miatt pert indítanának Sándor vagy örökösei ellen, akkor mind a 100 M.-t tartoznak visszafizetni nekik. E.: — Tá. szerint privilégium volt. Tá.: Gilétfi Miklós nádor, 1343. júl. 4. DL 3600 (NRA. 443. 2.) (E.-ről.) K.: Smic. XI. 67-68. (53. sz.). (Tá.-ban.); AO. IV. 352-353. (214. sz.). (Tá.-ban.); AUO. X. 183-184. (121. sz.). (Tá.-ban.) 28. (1296. szeptember 15. előtt) A konvent III. András királyhoz intézett jelentése, amely beszámol a Sándor fia: Moys által elkövetett gaztettekről és túlkapásokról. E.: — Eml.: III. András király, 1296. szept. 15. DL 39257 (Bécsből átvett oklevél.) K.: F. VI. 2. 19. (Eml.-ben.) R.: Capitulum I. 165. (27. sz.). Megj.: Az említő oklevelet ld. Reg. Arp. 4076. sz. 29. 1296. szeptember Owzd-i Tyburcius fia Benedek fia: Pál, Barana-i nemes elmondja, hogy anyja, halála előtt — gondoskodni akarván a maga, szülei és férje, az említett Benedek lelki üdvéről — azt kérte tőle, hogy szolgálónőjének, a boszniai háborúban foglyul ejtett Melka-nak fiúgyermekét: Balázst szabadítsa fel a szolgai állapotból. Ő pedig, részint e kérést teljesítendő, részint pedig Melka szolgálatait viszonzandó, szavatosság vállalása mellett, teljes szabadságot ad Balázsnak, miután 1 M.-t átvett tőle. Erről a konvent, pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. a. d. 1296., mense Sept. Péter lévén a dékán, Bohmylus pedig a custos. E.: DL 86881 (Esterházy hg. cs. lt. 47. B. 5.) K. szerint bőrhártyán, zöld selyemzsinóron függő pecséttel. K.: W. XII. 595-596. (478. sz.). R.: Capitulum I. 165-166. (28. sz.).