Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

vent színe előtt átvett 4,75 M. ezüstért, örök jogon eladja Symianus Zekchu-i polgárnak. Erről az apát és a konvent, chirographált és pecsétjükkel megerősített oklevelet adnak ki Symianus számára. A. d. 1259. Ádám lévén a dékán, Macharias a custos, Renerius a kántor, Farcasius a cellarius, Romanya a nagyobbik (maior), György a kisebbik (minor) c. [A.] E.: SUA Révay cs. lt. Sirmium 1. 3. (DF 259485) Chirographuma: ABCD. A chirographum és a kezdő B betű, valamint a betűszárak szépen díszítettek. Alján a konvent kerek pecsétje ép, az apát mandorla alakú pecsétjének alsó harmada és jobb széle hiányzik. Mindkettő hártyaszalago

n függ. K.: HO. VI. 99-100. (64. sz.). R.: W. VII. 519.; Capitulum I. 152. (4. sz.). 5. +1264. vagy előtt Beatus pécsváradi apát és konventje jelenti [IV.] Béla királynak, hogy parancslevelének engedelmeskedvén, az apát kimenve Drauch földre, miután az összehívott szomszédoktól megtudta, hogy az valóban elhagyott és a Baranyavárhoz (castrum de Barana) tartozik, Dénest és Istvánt beiktatta annak birtokába. Drauch föld határa a Ny-i részről, Dénes és István öröklött földje felől kezdődik és Drauch földet a szekszárdi egyház Logcho nevű földjétől választja el. Innen K felé tart két határjelig. Innen egy dombhoz, majd pedig egy rétre ér, innen a Drauch föld részét képező Drauchfok nevű helyre jut, utána a Dunához, majd egy Letfok nevű helyre érkezik, ahol két, Drauch földhöz tartozó malomhely van. Innen a Michocha tóhoz, majd az alsó Draucha-hoz (ad inferiorem Draucham) és tovább, a birtok részét képező Vidria tóhoz, ahol Drauch földet Baranyavár Kopach nevű földjétől választja el. Innen az Echekud, majd a Let tavakhoz ér, ahol Drauch szintén e Kopach-csal szomszédos. Tovább a Letfoka nevű hely következik, amelynek vége D felé egy Kopolch földdel határos tó bejáratához (ad introitum) jut. Ezután tovább Kopach szomszédaként Abba nevű tóhoz, majd négy fő határjelhez, és egy völgyhöz fut, melyben két határjel található. Tovább, a Kengelus tónál éri el az É-i részt, ahol egy gyümölcsfában három határjel van. Innen ér vissza a Ny-i részre, ahol Dénes és István örökölt földjéhez kapcsolódik, itt négy, Kopach, Chama és Drauch földeket elválasztó határjel van. E.: — Eml.: 1. IV. Béla király, 1264. DL 563 (NRA. 1502. 10.) (Reg. Arp. 1427. sz.) 2. Maróti János macsói bán, 1399. (Eml. 1.-et átírva.) K.: F. IV. 3. 188-190. (Eml. 1.-ben.); Uj Magyar Múzeum 1857. I. 275. (Eml. 1.-ben.); W. VIII. 86-88. (59. sz.). (Eml. 1.-ben.) R.: Capitulum I. 153-154. (5. sz.). (Eml.-ből.) Megj.: IV. Béla oklevelét 1399-ben Maróti János bán hamisnak nyilvánította, így valószínűleg a benne említett pécsváradi oklevél is koholmány. Vö. Karácsonyi: Hamis okl. 22. és Knauz 1857.