Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)
munka speciális formájának számított. Ezt bizonyítja az ilyen esetek előfordulásának ritkasága is. Az 1254 és 1526 közötti majd' három évszázadból mindössze 5 olyan esetről tudunk, amelyben a konvent a felek kérésére küldte ki emberét. 11 9 Az első ilyen eset az 1302. augusztus 22-én kelt oklevélben 12 0 maradt fenn, amely szerint a konvent, óvári Konrád lányunokájának kérésére Kathl falu papját küldte tanúul, aki előtt ügyvédek megbízására került sor. A következő alkalommal 12 1 szintén az óvári család egyik tagjához, Óvári Konrád Jakab nevű fiának özvegyéhez, Erzsébet úrasszonyhoz 12 2 ment ki hiteleshelyi ember, hogy végrendeletét meghallgassa. Az 1365. április 29-én kelt oklevél 12 3 tanúsága szerint a konvent a betegsége miatt ágyban fekvő Leharchfalvai Tamás mr. végrendelkezéséhez küldte tanúul emberét, 1501. február 1jén 12 4 pedig a szintén betegsége miatt akadályoztatott Daróci Miklós vállalt — Dénes és Máté testvérek jelenlétében — kötelezettséget adósságának visszafizetésére. A középkorból fennmaradt esetek közül utolsóként 1525-ből értesülünk az ügyfél kérésére végzett külső eljárásról. 12 5 Szeptember 24-én János és István szerzetesek, Gyulai Gergely kérésére, az ő Gyula birtokon álló házához mentek, ahol Gergely több személyt is ügyvédjének vallott. Az említett esetekből kitűnik, hogy az ilyen jellegű eljárásokat általában valamilyen rendkívüli körülmény — betegség vagy az idős kor — kényszerítette ki. Ez a tény, valamint az, hogy a bevallások megtételének ez a módja költségesebb volt annál, mint amikor valaki személyesen kereste fel a hiteleshelyet, megfelelő magyarázatot ad az efféle esetek alacsony számára. 12 6 A pécsváradi konvent gyakorlatában a külső hiteleshelyi munka szinte egészét a közjogi alapon végzett eljárások tették ki. Ilyen jellegű eljárásra mindig csak parancslevél (mandatum) alapján került sor. 12 7 A parancslevél lehetett egy konkrét ügy kapcsán a konventnek címzett, vagy az ügyfél számára kiadott és általa őrzött, hosszabb időn — általában 1 éven át — felhasználható, általános érvényű parancslevél (mandatum generale) is. 12 8 Ami a közjogi alapon végzett külső hiteleshelyi munka konkrét eseteit illeti, el11 9 E kérdés tekintetében a fennmaradt okleveles anyag — legalábbis arányaiban — valószínűleg jól reprezentálja a teljességet. 12 0 Ld. 39. sz. regeszta. 12 1 Ld. 158. sz. regeszta. 12 2 Származását illetően szintén tekintélyes családba tartozott, Jula bánnak Miklós nevű fiától született unokája volt. 12 3 Ld. 298. sz. regeszta. 12 4 Ld. 872. sz. regeszta. 12 5 Ld. 924. sz. regeszta. 12 6 A külső hiteleshelyi munkára kiküldött hiteleshelyi emberek díjazását szabályozza: 1351. 21. tc., 1435. 10. tc. 19. §. 12 7 A pécsváradi konventet a király, a nádor, az országbíró és a macsói bán utasította leggyakrabban külső eljárás lefolytatására. E kérdéskörnek a pécsi káptalanra vonatkozó, részletes elemzését ld. KOSZTA, 1998. 28-30. 12 8 Pécsváradon jellemzően ez utóbbi típust használták például a gyulai pálosok, vagy még inkább a margitszigeti apácák megbízottjai, de a szekszárdi és a bátai apát, továbbá a pécsi püspök és
