Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

Litteratus János számára.

11

3 Eszerint a konvent, mindazon szolgálatokért, amelyeket a monostor pécsváradi polgáraiért, jobbágyaiért és magáért a monostorért az említett János már ifjú kora óta, felmenőivel és őseivel, rokonaival és társaival együtt tett, s amelyek közül az oklevél konkrétan is megemlíti, hogy amikor a városban egy néhány megátalkodott által okozott tűzvész pusztított, amelynek következtében János palotája (pallacium) is — amely Szt. Péter apostol templomának északi sarkán állt — leégett, s amely ezután, a monostor és a város szégyenére, még évek múltán is elhagyatottan állt. Végül azonban Imre bíró, az említett János apja, igen nagy költséggel és fáradsággal helyreállította azt, ám alighogy kész lett, néhány hitszegő férfi felgyújtotta a várost, s a tűzben az újjáépített palota is leégett. Ezután legalább 20 éven át elhagyottan állt, tetőzete és építményei teljesen elpusztultak, és János kúriájáig terjedően teljesen elhagyatottnak látszott. Végül Ozora-i Pipo temesi ispán, a monostor kormányzója megígérte testvérének, az apátnak, hogy a helyreállításban segíteni fogja Jánost, és külön megbízottja révén a konventnek is ezt javasolta. A konvent ezért — miután káptalanjában megtanácskozta a dolgot — az említett házat, minden tartozékával és haszonvételével együtt, tudniillik egy észak felé eső kerttel, egy keletre eső kúriával, János másik házhelyéig, valamint az abban lakókat 60 évre mentesíti a collecta fizetése alól, az épület helyreállításának elősegítése érdekében pedig elengedi János két szőlője után szedett kilencedet és tizedet. Az egyik szőlő a város fölött északra, a kolostor része mellett, a (Püspök)szentlászlóra vivő nagy úttól délre, a másik pedig a város nyugati részén, Benedek fia: Mihály, Szabó László, a Mindenszentek templom papja: György, Varga Moor, Bakó Elyas, Simon és István, valamint Fonag János, a monostor polgárainak szőlője mellett feküdt. Az adómentesség akkor is érvényes, ha az apát vagy emberei, ínségük miatt a polgároknak, Jánosnak, vagy az épület lakóinak a borára adót akarnának kivetni. Az oklevelek kiállítása a belső és a külső hiteleshelyi ügyek esetében egyaránt a monostorban történt. Sajnos, a monostor írásbeliségének technikai vonatkozásairól nem maradt fenn írásos adat. Mindössze az oklevelek tárolására is használt sekrestyét említik, a 'camera' latin elnevezést használva.

11

4 Ennek ellenére feltételezhetjük, hogy a konvent, miután az általa kiadott hitleshelyi oklevelek száma megnövekedett, saját okleveleit — ti. amelyeket számára állítottak ki — egyrészt különválasztotta az egyéb oklevelek másodpéldányaitól, s ez utóbbiakat külön helyiségben tárolta. Az oklevelek kiállításának ellenőrzése, a hiteleshelyi oklevéladás felügyelete Pécsváradon a középkor folyamán mindvégig a dékán irányítása alatt állt.

11

5 Az oklevelek végén fennmaradt 11

3 Ld. 574. sz. regeszta. 11

4 Egy 1280-ban kiadott oklevél szerint (l. 15. sz. regeszta) Morianus comes itt helyeztette el végrendeletét megőrzés céljából. 11

5 A bencés konventek hiteleshelyi oklevéladásának kezdeteiről Solymosi László megállapította: „...az adatok az oklevelekben felsorolt tanúkkal, tisztségviselőkkel és a többi szerzetessel együtt nem igazolják, hogy a custosnak különösebb szerepe lett volna a bencés konventek kezdeti oklevéladásában, hogy a formálódó hiteleshelyi működés aktív vezetője lett volna. Az apátnak, még inkább a perjelnek vagy dékánnak és az iskolamesternek (magister) volt megha-