Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

1222 őszén, a Göncöl spalatói érsek és a pannonhalmi apátság közti, Ravazd és Vintula földeket érintő csere egyedül Pécsvárad apátjának tanúsága mellett zajlott, s bizonysága jeléül az oklevélre ő is pecsétjét függesztette. Sajnos e három pecsétből mára mindössze a spalatói érseké maradt fenn, az is csak töredékesen. 7 2 1225-ben kétszer is pápai utasítás érkezik Pécsváradra. Először február 13-án, III. Honorius pápa értesítette a magyarországi főpapokat, hogy mivel a bencés rend megreformálásá­ra, a IV. lateráni zsinaton hozott határozatokat az apátok és a perjelek nem tartják be, a háromévenkénti közös káptalani gyűlésen nem jelennek meg, ezért többek között utasítja a pécsváradi és a bulcsi apátokat, hogy a generális káptalant még 1225 folya­mán tartsák meg a madocsai monostornál. 7 3 Nem sokkal később, március 10-én a pécsváradi, a földvári apát és a váci püspök közösen kaptak megbízást, szintén III. Honorius pápától, hogy ha Demeter ispán Küszén (Quizin) hegyét és a rajta emelt templomot, valamint a Duna szigetén Abdát nem akarná visszaadni a pannonhalmi apátságnak, akkor sújtsák őt egyházi büntetéssel. 7 4 Két évvel később, 1227. augusztus 20-án fordult ismét a pápa - ezúttal már IX. Gergely - a pécsváradi apáthoz, akit a váci és a nyitrai püspökkel együtt jelölt ki döntőbírónak abban a perben, amely a fe­hérvári prépost és káptalan, illetve Pannonhalma apátsága közt a tizedszedés és más dolgok miatt támadt, s amelynek rendezéséről korábban már III. Honorius pápa is rendelkezett. IX. Gergely parancsa értelmében a kijelölt bíráknak a fehérvári prépostot és káptalant a korábban már elfogadott egyezség megtartására, vagy a kiszabott pénz­büntetés megfizetésére kellett szorítaniuk. Ha pedig a fehérvári prépost és a káptalan mindkettő elől elzárkózna, akkor a kijelölt bírák feladata, hogy megidézzék őket a Szentszék színe elé. 7 5 1238-ban szintén fontos feladatot kapott a pápától Pécsvárad apátja. A bogumilok és a patarénusok ellen szervezett keresztes hadjárat céljaira szánt adományokat ugyanis neki kell összegyűjtenie. 7 6 Az említett ügyek jellegéből is látszik, hogy a pécsváradi apát jogi tekintélye kiemelkedő lehetett, hiszen a pápai udvar - nyilván azért, mert egyházfegyelmi szem­pontból megbízhatónak tartotta - rendszeresen számított a pécsváradi apát bírói tevé­kenységére. A konvent hiteleshelyi tevékenysége szempontjából mindez azért fontos, mert az apát tekintélye - bár a hiteleshelyi tevékenységben közvetlenül csak ritkán vett részt - minden bizonnyal konventjére is átsugárzott, s növelte annak presztízsét. To­vábbi jelentőséget ad e megbízásoknak az, hogy a pápai udvarral való kapcsolattartás feltételezi az írásbeliség rendszeres használatát. Különösen fontossá válik ez a momen­tum, ha figyelembe vesszük, hogy a konvent első eredetiben ránk maradt hiteleshelyi oklevele 1254-ből származik - s jellemzői alapján vélhetőleg nem ez az első ilyen jelle­7 2 PRT. I. 656. (70. sz.) 7 3 PRT. I. 663-667. (76. sz.) 7 4 PRT. I. 667. (77. sz.) 7 5 PRT. I. 683-684. 7 6 F. VI/1. 128-129., KOLLER II. 109.

Next

/
Thumbnails
Contents