Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

271. 1360. március 23. A konvent emlékezetül adja, hogy 1360. márc. 23-án (a. d. 1360., f. II. prox. p. domin. Judica) János mr. lector és Nyitrai (Nytrensis) (dict.) János pécsi kanonok, a maguk és egész kápt.-juk nevében tiltakozik az ellen, hogy Vezzeus mr. udvari lovag a kápt. Tolna m.-i Iuanusy~Iwanusy nevű birtokának haszonvételeit jobbágyaival már régóta használtatja, akit ettől minden jobbágyával együtt — miként mindenki mást is — eltiltanak. D. a. et die prenotatis. E.: DL 87356 (Esterházy hg. cs. lt. 32. D. 154.) Hátoldalán azonos és 18. századi kéz írásával is tárgymegjelölés, az előbbiben 'Wezeus' névalak, valamint kerek zárópecsét maradványa. 272. 1360. március 24. Zeek-i János fia Máté özvegye, Gyurk fia Tamás lánya: Maga úrasszony, a maga, valamint az említett Mátétól született fiainak: Gergelynek, Jánosnak és Jakabnak a nevében is elmondja, hogy a Tolna m.-ben fekvő Mezes birtokban lévő azon birtokrészét, amelyet anyjától, Abel-i Folkus fia László fia: András carnalis soror-jától: Sebe-től örökölt, szántóföldekkel, mezőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, berkekkel, valamint összes haszonvételével, tartozékával és jogával együtt, az általa elmondott határok között, eladja Wezzeus mr. udvari lovagnak, a tőle átvett, 6 pensa-val számított 12 dM.-ért, magának és rokonainak semmilyen jogot nem tartva fenn. A birtokrész határa: É-on egy fűzfa Mezes birtok mellett, ahonnan É felé egy üreg bejárata (caput cavee), Ny felé Volkanus szőlője, majd e szőlő és Kuzuenes-i Demeter szőlője között É felé egy tölgyfa, majd egy szilvafa, ezután Ny-ra egy tölgyfa, majd É felé egy Gyarthan (dict.) fa, azután pedig egy kereszttel megjelölt nagy tölgytuskó, D felé gödör (fovea), amelyben egy kis kút (puteus) van. Az ebből eredő vízfolyás mentén egy Ihorfa (dict.) fa, majd a Kuzuenus pathaka (dict.) nagyobb vízfolyás. E között és Wezzeus mr. birtokrésze közöt fekszik az a két ekealjnyi föld, amely András tulajdonában marad. A határ innen visszatér a kezdő fűzfáig, és ott végződik. Erről a konvent, az oklevél visszahozatala esetére privilégium kiadását ígéri. D. f. III. prox. p. domin. Judica, a. d. 1360. E.: DL 77275 (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 417.) Hátoldalán egykorú tárgymegjelölés és kerek pecsét nyoma. K.: Z. III. 169-170. (116. sz.).