Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

és társaskáptalanok játszottak úttörő szerepet.

6 A 13. század elején a nagyobb székesés társaskáptalanok

7 is követték ezeket, a század közepétől pedig a kiemelkedő presztízsű, általában királyi alapítású monostorok kapcsolódtak be a hiteleshelyi feladatok ellátásába.

8 A hiteleshelyek fejlődésének jelentős lendületet adott az 1231. évi 21. tc., amely az addig hivatalos eljárásokat végző poroszlók mellé egyházi személyt rendelt a visszaélések megakadályozása érdekében.

9 A hiteleshelyek számának növekedésében Nagy Lajos király 1351. évi törvénye jelentett fordulópontot, ennek egyik rendelkezésével ugyanis a király felülvizsgáltatta a kisebb konventek pecséthasználati jogát.

1

0 Erre azért volt szükség, mert egyes, hiteleshelyi feladatokat is ellátó egyházi intézmények felett — elsősorban a magánkegyuraság alatt álló, illetve túlzottan kis létszámú konventekre kell itt gondolnunk — erős világi befolyás érvényesülhetett, ezáltal az itt keletkezett oklevelek tartalmával szemben is komoly kételyek merültek fel. A hiteleshelyek működésének történetében is jelentős mérföldkő volt az 1526-os mohácsi csatavesztés, de még inkább az ország 1541-ben bekövetkezett három részre szakadása jelentett éles cezúrát működésük középkori és a kora újkori időszaka között.

1

1 A Mohács előtti közigazgatási struktúrák felbomlása, illetve átalakulása, valamint az ország területén állandósuló fegyveres konfliktusok következtében a hiteleshelyek egy részének anyaga elpusztult, másik részüket pedig a török pusztításoktól védettebb területekre — legtöbbször más egyházi intézmények oltalma alá — menekítették.

1

2 Ha tehát valamely hiteleshely anyaga meg is maradt, maga a hiteleshely a török uralom egész időszakára kiszakadt annak a területnek az életéből, ahol működött, ennek következtében pedig szerves fejlődése megszakadt. Ezen iratanyagok, rendszertelen tárolásuk, nem megfelelő környezetben történt elhelyezésük és szinte folyamatos szállításuk következtében is erősen ki voltak téve az enyészetnek.

1

3 A korban az egyik legnagyobb problémát 6 Veszprém (1181), Székesfehérvár (1184) 7 Esztergpm (1208), Győr (1210), Buda (1211), Várad (1215), Arad (1221), Nyitra (1224), Zágráb (1226) 8 A bencés konventek hiteleshelyi oklevéladásának kezdeteiről SOLYMOSI LÁSZLÓ készített átfogó tanulmányt. SOLYMOSI, 1996. 481-498. 9 E törvény kimondja, hogy „...mivel az országban sokan szenvednek sérelmet a hamis poroszlók miatt, ezek idézései vagy tanúbizonyságai ne legyenek érvényesek, csak a megyés püspök vagy a káptalan tanúbizonysága által (...), s a meggyanúsított poroszló is csak ezek tanúbizonysága által tisztázhassa magát..." (BEÉR—CSIZMADIA 97.) 1

0 Erről bővebben ld.: SZENTPÉTERY, 1930. 214-215. 1

1 A hiteleshelyek újkori történetének máig alapvető feldolgozását jelenti PAPP LÁSZLÓ monográfiája. 1

2 Természetesen ez sem ment mindig egyszerűen, amit jól példáz az egri káptalan levéltárának 1596 és 1650 közötti kálváriája. PAPP, 1936. 20-21. 1

3 A török hódoltság korát túlélő egyik legjelentősebb hiteleshelyi levéltár történetét dolgozza fel: KUMOROVITZ, 1932. 223-255.