Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

Nane és Lonchuk birtokra, valamint a püspök ezekkel szomszédos Jeneu és Nane birtokára, és azoknak határait, a boldog emlékezetű [IV.] László király, II. Géza (Deyche) fia: III. Béla király (H.) és [IV.] Lászlónak, [I.] Károly király (H.) által átírt privilégiumának alapján bejárni, valamint az erről kiállított oklevelet az ob.-nak szept 3-ig (ad oct. predict. oct. B. regis Stephani) elküldeni. Az említett időpontban a konvent Doboka-i Miklós és Moroch fia: Mátyás királyi emberekkel tanúul küldte János pap testvért az apácák, András presbiter-t pedig a püspök képviseletében, akik az említett birtokokra mentek, ahol is az apácákat képviselő László testvér, a püspök jelenlétében bemutatta László király privilégiumát, de az abban szereplő első határjel, a Feldwar nevű hely helyett egy ugyanolyan nevű hosszú árkot mutatott, amelyről azonban a püspök nem ismerte el, hogy az az oklevélben szereplő határjellel azonos lenne. Innen Ny-ra mentek egy körterfához, amely alatt csak egy földjel volt, noha az oklevél kettőt említett. Innen D-re fordultak, három régi földjelhez, ahol a privilégium pedig csak kettőt említett. Innen ismét három régi határjelhez értek, ahol viszont az oklevél szerint csak kettő állt. Innen nem Ny-ra fordultak, miként a privilégium írta, hanem D-Ny-ra, két földjelhez, majd tovább Ny-ra egy földjelhez, ahol pedig az oklevél kettőt említett. Amikor azonban innen is tovább indultak volna, a püspök, mivel László testvér sem a főbb határjeleket nem tudta megmutatni, és azoknak sem a sorrendjük, sem a számuk nem egyezett a bemutatott oklevél adataival, kijelentette, hogy ha a határjárást László király privilégiuma alapján akarják tovább folytatni, miként azt az ob. elrendelte, akkor ő azt kész elfogadni, de ha a privilégiumnak és az ob. parancsának ellentmondóan akarják folytatni, akkor ő ettől eltiltja őket. Ezt hallván a királyi emberek bár a püspök a nála lévő oklevelek alapján szerette volna bejáratni egyházának birtokát nem merték folytatni a határjárást, László testvér pedig kijelentette, hogy a püspöki birtokok határait nem ismeri el. D. in die fe. B. Egidii abb. et conf., a. d. 1338. E.: DL 3177 (Mon. Poson. 54. 7.) Tá.: Nagymartoni Pál ob., 1338. szept. 3. (E.-ről.) > pécsváradi konvent, 1338. okt. 12. DL 3180 (Mon. Poson. 60. 5.) Ld. 155. sz. K.: AO. III. 484-486. (326. sz.). (E.-ről.) Megj.: Vö. 150. sz. 153. 1338. október 7. Az egyik részről Bodor presbiter, Bechey-i Imre mr. fia: Tuteus mr. ügyvédje és káplánja, ura nevében, a másikról pedig Lőrinc fia: Miklós és unokatestvére (frater patruelis) Benedek fia: István, Lyppo-i nemesek megjelenvén Bodor pap elmondja, hogy Miklós és István, a királyi kápolnaispán oklevele értelmében, a konvent emberének jelenlétében, okt. 6-án (in oct. B. Mikaelis arch.) a Baranya m.-i Monorosd nevű öröklött földjükből 1 ekealjnyit, új határokkal átadtak Tuteus mr.-nek, Izbold és Kostan nevű, egyesített és körülkerített (vallatus) birtokaihoz. Erről a konvent, az oklevél visszahozatala esetére privilégium kiadását ígéri. D. 2. die oct. fe. B. Mikaelis [!] predict., a. d. 1338.