Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

berei nem szándékosan öltek meg. Jakab mr. az apácák nevében mentesíti a püspököt és embereit a gyilkosság alól, valamint kötelezettséget vállal, hogy ha az apácák a jövőben ezen ügy kapcsán nem védenék meg őket, akkor a per kezdete előtt a vérdíjat és büntetésül annak kétszeresét kell visszafizetniük a püspöknek. D. 2. die oct. Nat. B. Johannis predict., a. d. 1333. E.: DL 2788 (Mon. Poson. 58. 5.) Hátoldalán kerek, természetes színű pecsét töredéke és szalagja. K.: AO. III. 32-33. (28. sz.). R.: AOkl. XVII. 332. sz. 128. 1333. július 9. Szentlőrinci (de Sancto Laurencio) Lőrinc fia: Simon c. leánya, Bechey-i (2.: Bechei) Egyed mr. özvegye: Ilana úrasszony elismeri, hogy az ifjú nemesek (nobiles iuvenes), Imre mr. fiai: Tuteus, Wezzeus (2.: Wezeus) és Tamás, a fent említett Egyed mr. carnalis frater-ei, neki pedig sógorai, hitbére és jegyajándéka gyanánt átengedték neki Egyed mr. két, a [pécs]váradi egyház határain belül, Mythar falu területén fekvő, vásárolt szőlőjét, továbbá mindazon ingó és ingatlan javakat — felszerszámozott lovakat és más értékes holmikat —, amelyeket Egyed mr.-től, annak halála után örökölt. Ha fent nevezettek ezen adományokat visszakövetelnék, akkor Ilana úrasszony is újra követelheti járandóságait. D. f. VI. prox. p. oct. B. Petri et Pauli ap., a. d. 1333. E.: DL 76475 (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 119. és 124.) Egykorú, de nem azonos kéztől származó két példányban, az 1. példány hátoldalán újkori kéz írásával tárgymegjelölés és kerek természetes színű zárópecsét darabkái. K.: Z. I. 405-406. (409. sz.). R.: AOkl. XVII. 344. sz. 129. 1334. február 10. Az egyik részről Lucachius fia: Miklós, a másikról pedig sógora, István fia: János elmondják, hogy előbbi a Tolna m.-i Hudus nevű földön bírt, a Madacha-i egyház földje mellett É-ról fekvő, vásárolt, kb. 1 ekealjnyi birtokrészét, trágyázott földekkel, műveletlen (campestris) erdőkkel, rétekkel, továbbá annak a szigetnek a harmadával, amelyen Petou fia: János háza (residencia) van, továbbá a Kukuthzeg nevű kaszáló felével, nemkülönben pedig mindazon haszonvételeivel és tartozékaival, amelyeket a szekszárdi konvent privilégiuma tartalmaz, az említett Petou fia: János és sógora, Pel-i Márk fia: Miklós jelenlétében és beleegyezésével, eladja sógorának, a tőle átvett, budai pondus-okban mért (cum pondere Budensi) 8 M. báni dénárért. A szóban forgó birtokrész és Petou fia: János földje közti határ, a felek elmondása szerint K-ről, a Saar nevű vízfolyástól indul, Ny felé egy diófához, majd Isoufaya-hoz, onnan pedig É felé, a Zobocun-ból Hudus-ra menő