Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

L i t v á r c z. Litvarcz, máskép Mtvarcz is. A.-Palásttal azonos Radó-Palást; Utcza-Palást, ugyanaz ami Közép-Palást; Gardon-Palást ugyanaz Felső-Palásttal; Alsó-Palást más módon Litvarcz; ez a három Palást, melyhez járul még Paska-Palást. András és László királyok, „terram Palást" Palásthy családnak adományozták. 1430-ban Zsigmond király nevezi először A. Palástot Litvarcznak s Paska családnak kir. joggal adományozza. De ami már Palásthy családé volt, a király nem adományozhatta, habár Paska család is Palásthy családág. 1601. Litvarcz már Palásthy és Paskáék közt felében osztva biratott, mert habár Ilyho család megvásárolta a felét, Palásthy József és Paskáék visszavásárolták. Paskáék része, máskép Lontóék része is neveztetik. 1525. Dacsó Gáspár Palásthy Endre és Benedeknek eladja A. Paláston birt birtokát. Ilyho család, Kováry családdal is tett cserét, Litvarczot átengedte, de Kováryak Palásthy Jánossal, István fiának, György unokájának, más birtokukért cserébe adják Litvarczot. 1531-ben határjárás volt, ép Litvarcz, Kemencze pusztával, Tur, Szalatnya, Mere, Teszér közt, A. Palásthoz tartozónak megállapittatott.