Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Palásti tagositás. Paláston

1) a tagosítást Koháry Ferencz 1792-ben inditotta azon követeléssel, hogy az ő 12 telekre menő birtoka, egy darabban adassék ki. Az uriszék, a megyei küldöttség jelenlétében 1792-ben jul. 18-án tanácskozott. Mivel háromféle Palást volt, habár egymás mellett, egy határban, hozzá még Gardon és Litwarcz puszta, ez nehézséget szült, váljon a három Palást és két puszta együvé véve szolgálja ki a 12 telket. Ha a három Palást vétetik, akkor egy telekre sok, ha csak egy, a melyre Koháryék kir. adományt nyertek, vagy vásároltak, akkor kevesebb jut. De, ugy látszik, Koháry Ferencz az ügyet erősen vitte, és a tagositási terv, a szükséges kijelölésekkel 1806-ban papiron elkészült; a földesurak részei egyenkint, a parasztgazdáké tömegben a kihasitásra kijelöltetett. Paska dülő, mely a Paska Palásthy-családnak 500 éven át fészke volt, most szántóföld, káposztásnak jelöltetett ki. *) Palást falu több névvel fordul elő az okmányokban. FelsőPalást, máskép Gardon-Palástnak is neveztetik ; — Közép-Palást máskép Utcza-Palást; — Alsó-Palást, máskép Litvarcz-Palást, 1507-ben Radó-Palást; hozzájárul még Paska-Palást, mely a mult század végén még lakatott, most a falu mellett egy diilőt képez; Palásthy család egy ősi ágának Paska Palásthyaknak birtoka volt, s a dülő ma is páskadülőnek hivatik. A falu nagy M betűt mutat az ő fekvésében, melynek három ágait egy utcza köti össze. E régi elosztás és elnevezés miatt a falu nem csak Palástnak, banem a nép száján Palástoknak is ismeretes.