Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

felével kapják; mely birtokban 1341-ben, Drugetli Vilmos országbiró elnöklete alatt tartott barsmegyei gyűlésen, elüttetvén a támadó perlekedő felek, a Palásthyak megerősittetnek. Tolmácsot Barsban, II. Bors claudus, Péter és Ragasz (máskép Ravasz) testvérével együtt, (I. Péter tiai) Simon fiától, Oszlán Mártonostul, a nyitrai káptalan előtt, 100. márkán megveszi és kifizeti. 1304-ben. Várad és Tőre közti birtokot, az esztergomi Hospitalisok előtt, Palásthy Bede, Egyednek fia, Ragasznak unokája 20. márkáért zálogba veszi; 1358-ban A

rárad, Tőre s Endréd között Palásthy Leustákuak fekvő nagy birtokát, Palásthy Kónya Palásthy Miklóssal a nyitrai káptalan előtt megosztja; 1324-ben Palásthyak s Váradyak Lovas és Anas birtokban egymást kölcsönösen elismerik, megerősítik, rokoni és baráti hajlamukat egymás iránt avval bizonyítják, hogy a nyitrai káptalan előtt egymást, magvaszakadás esetében, örökösöknek vallják, elismerik. Palásthy Fülöp, Miklósnak fia, Brizónak unokája 1326-ban a nyitrai káptalan által végzett tanúkihallgatás után, Károly király előtt Vihnye és Bezencbe birtokát Imre, lévai várparancsnok ellen győztesen védi; 1327-ben Miklós, II. Bagonyának fia. Rakonczay Istvántól Rakonczának felét megvásárolja. Eme Rakoncza a felső volt; mert Alsórakoncza előbb koronái, később prépostsági birtok volt. 1331-ben Liptó fiai és Miklós Bagonyának fia, II. Péter birtokát 6. márkán megveszik ; ugyszinte Palásthy Paska és Bagonyának fia. Paska testvérök részét 3. márka ezüstön a családban megtartják; 1354-ben Palásthy János, Brizó unokája Semberen birt birtokát Sember Jánosnak özvegye, s ennek György nevű vőle-