Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

„Terrae Palást" határjárásáról, tehát mennyiségéről is, okmány nincs ; az bizonyos, hogy Drenó és F.-Rakoncza felé vonult, mert a Rakonczaikkal századokon át sok határviszály volt; és Brizó dűlő, Bors fiáról neveztetve. Palástról keletre esik. Tolvay Gábor, a peitárgyalásnál ezt is kimondta: „quod autemad integritatem „terrae Palást", Rakoncza (felső) quoque pertineat, non modo vicina contiguitas, sed ipsa continuitas terrae, ususque et domínium Palásthyánum evicisset." (L. 1694. év.) Ipolyi-Stummer Arnold, ..Századok" 1867. okt. füzetében 124. lapján irja: „Palásthy-család egyike hazánk azon ritka családainak, melynek nem csak eredete iránt meglehetősen tájékozva vagyunk, de mely eredeti nevét is, nemesi eredete óta. folytonosan viseli." „Hogy a családnak más elágazásai is voltak, (nemes és nem-nemes,) tanusitja egy, csak hat évvel (1 28l-re vonatkozva.) későbbi. 1288-i okmány, melyből egyszersmind látjuk, hogy a család mind hatalomban s méltóságban, mind vagyonban egyre növekedik." Ipolyi ur csak az 1281-i nemesítést tartotta szem előtt, midőn ezeket irta ; holott épen Guze vonala saját fiaiban lett magvaszakadt; Bors ivadéka mai nap szinte megszűnt a Palásthy család nevét viselni, mert Yárady, Vezekényi, JNemcsényi nevekbe olvadott, mikor az elönevek, 16-ik századtól, családnevek lettek; egyedül Borsnak Pous testvére, Leusták nemzetségének leszármazó vonala, különböző előnévvel, (praedicatum) él jelenleg, széles hazánkban, Dunán innen, Dunán tul, s Tiszán innen elterjedve, de semmiképen sem, „a hatalomban, s méltóságban