Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 3. füz., A XVII. századból származó oklevelek kivonatai. (Budapest, 1901.)

u 1606 JÚL. 10. —1606 JŰL. 24. ellen, a császár Strahlendorfot küldi Mátyáshoz, azon utasítással, hogy a vallásügyekben tett engedményeken változtasson valamit, s habár a küldetéstől eredmény nem várható, legalább elégtételül fog szolgálni a pápai nunciusnak a mutatott jóakarat, Bécsben a béke hírére fényesen megvendégelték Illyésházyt s a többi magyarokat, s áldomásokat ittak a békére, sőt magára Bocskayra is. Velenczei levéltár. 279. 1606 július 10. Prága. Soranzo Ferencz velenczei követ jelentése. A magyarokkal kötött egyezség miatt élénk levélváltás folyt a császár s Mátyás főherczeg közt a vallásügyekben tett engedmények miatt. Strahlendorf már hiába érkezett, mert az egyezség már meg volt kötve. Velenczei levéltár. 280. 1606 július 17. Prága. Soranzo Ferencz velenczei követ jelentése. A császár még nem írta alá a magyarokkal kötött békeszerződést, sokalván a Mátyás főherczeg által tett engedményeket. Ez és környezete azonban azt állítják, hogy máskép lehetetlen volt. Mátyás különben nem törődik a császár aláírásával, teljhatalmánál fogva joga levén megkötni a békét. Mindazonáltal nagy az egyenetlenség a császár s testvére Mátyás közt, különösen a császár kívánsága ellenére megkötött béke miatt. A dolgok rosszul állanak, a császár nem mutatja magát, nem tesz semmit, miniszterei pedig új emberek, tehetetlenek s egymás közt egyenetlenségben vannak. Velenczei levéltár. 281. 1606 július

f 17. Prága. Soranzo Ferencz velenczei követ jelentése. Állítólag a császár elhatározta meghívni a Prága közelében tartózkodó Báthory Zsigmondot, hogy neki adja az erdélyi fejedelemséget, vagy legalább, hogy Bocskayban féltékenységet gerjeszszen. Velenczei levéltár. 282. 1606 július 24. Prága. Soranzo Ferencz velenczei követ jelentése. A Velencze és a császár közt Zeng átengedése végett folyt tárgyalásokat illetőleg megjegyzi, hogy Zeng Magyarországhoz tartozván, a császár az ország beleegyezése nélkül arról nem intézkedhetik, s ezzel mentegette magát a császár nemrég a spanyol király előtt, ki hasonlót kivánt tőle. Mert akárhogy állítják az osztrákok, hogy Magyarország az övék örökség révén, a magyarok ennek ellenkezőjét erősítik, s a koronázási esküben a magyar