Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 3. füz., A XVII. századból származó oklevelek kivonatai. (Budapest, 1901.)

1661 MÁRCZ. 24. 1661 MÁRCZ. 26. 167 császári követet, meghagyván neki, hogy írja meg a császárnak, hogy, ha szereti a békét, szólítsa fel Kemény Jánost, hogy jöjjön személyesen a portára számot adni megválasztatásáról, s ha jónak fogja találni, meg fogja őt erősíteni, ha leteszi az 500 ezer tallérnyi adót s fiát túszul hagyja Konstantinápolyban; ellenkező esetben meg fogja támadni s hamuvá tenni egész Erdélyt s Magyarországot. Az erdélyi követséget illetőleg még nem határoztak semmit, hanem kiadták az ügyet véleményadás végett a magyar főrendeknek. A fődolog itt a halogatás. Elhatároztatott az összes császári hadak megindítása Magyarországba Montecuccoli vezérlete alatt. Heister futárt küldött, hírül adván, hogy a budai basa kihirdette Biharban, hogy minden falu 3 embert tartozik a szultán zászlói alá állítani, a miért egy egész évig adómentesek lesznek, azontúl pedig csak 2 tallért fognak fejenként fizetni; engedetlenség esetében az összes falvakat hamuvá teszi. Kemény János megküldte Heisternek a nagyvezér levelét, melyben megerősíttetését igéri, ha hűséget esküszik a szultánnak s lefizeti az adót. Nápoly II. 1074. 1661 márczius 24. Sárospatak. Báthory Zsófia özvegy Bákóczy Györgyné levele Lobkovitz herczeghez. Férje Rákóczy György fejedelem hősies haláláról tudósítja s 1661 ápril 4-én Sárospatakon végbemenendő temetésére meghívja. Raudnitzi lobkovitz-levéltár. 1075. 1661 márczius 26. Bécs. Chiaromanni jelentése. A porta követet küldött Kemény Jánoshoz, szóval ismételvén a nagyvezér által tett Ígéreteket. Az udvar alkudozásokba bocsátkozott a nádorral s az esztergomi érsekkel az iránt, hogy Magyarország járuljon a császári hadsereg fen tar fásához. A fővezérlet iránt folynak a tanácskozások. Montecuccoli csak azon esetben kész elfogadni a fővezényletet, ha a háború el van határozva. Itt azonban még mindig késlelkednek, azt hivén, hogy a török, látván a hadi készületeket s szövetségek létesülését, meg fog riadni a háborútól s elfogadja a békét. E késlelkedés miatt azonban a német fejedelmek sem sietnek megadni a császárnak a kért segedelmet. Gonzaga e miatt nagyon fel van háborodva.