Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 2. füz., A mohácsi vész utáni korszakból származó s a XVI. század végéig terjedő oklevelek kivonatai. (Budapest, 1894.)

a múlt évben követet küldött a pápához, hogy János Zsigmondot pártfogásába ajánlja s az ennek birtokában levő Erdélyt s a magyarországi részeket rendelkezésére bocsássa. Kérte a pápa közbenjárását János Zsigmondnak egy osztrák főherczegnővel való házassága ügyében is. Késznek nyilatkozott Fráter György is Erdélyt egy más, akár olasz, akár német tartomány fejében azonnal átengedni. Minderről szólottak már a múlt évben a császárnak, ki azonban háborúban levén, nem intézkedhetett. Most Fráter György ismét követet küldött a pápához, megújítván múlt évi ajánlatait, sőt ha Ferdinánd hadjáratot akarna indítani a török ellen, kész nemcsak saját haderejével, de a szövetséges moldva fejedelem hadaival is segítségére menni. A nuncius utasíttatik, hogy mindezeket a szent atya meleg ajánlásával terjeszsze Ferdinánd király elé. Nápoly. Nemzeti könyvtár. 425. 1545 körül. Emlékirat-töredék a székely katonaságról. A székelyek gyalogsága és lovassága 15 napig díjtalanúl tartozik szolgálni; azontúl a fejedelem fizeti őket. Az erdélyi lovak nem nagyon magasak, de jól kifejlettek s minden fáradságot jól elbírnak. A székely lovak is jók, de nem oly szépek. Ügy Erdélyország, mint Magyarország köznemesei és főurai a magyar királyoktól nyert kiváltságokat élveznek, s nem ismernek a királyon kívül hatalmat, mely őket azoktól megfoszthatná, vagy méltóságukat emelhetné. A gyulafehérvári püspökség 200 lovast köteles tartani; mindegyik lovasnak havi 3 forintnyi zsold jár. A káptalan is tízet néhány katonát. Béke idején minden lovas katonának ki van jelölve lakhelye s kap évenkint 10 forintot, némelyek ezen kívül még 6—7 forintot kapnak és gabonát. De háború idején kötelezve vannak lovaikkal táborba szállni, s ekkor havi 3 forintnyi zsoldot húznak, máshol többet is. A káptalanhoz tartozó plébániák adót fizetnek. A székelyek adófizetés helyett zsoldban állanak. Királyválasztáskor minden család egy ökörrel adózik, házasság és elsőszülött születése esetében ismét egy ökörrel. Egyéb adót nem fizetnek. A székelyek nem kötelesek Erdélyországon kívül harczolni. 426. 1546 márczius 17. Zsigmond lengyel király válaszol Ferdinánd király két rendbeli leveleire, melyek egyikében Ferdinánd a lengyel-magyar kereskedés elleni tilalom beszüntetését kérte, a másikban az eperjesiek által a lengyeleken ejtett sérelem ügyét királyi ítélőszéke elé kéri