Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 2. füz., A mohácsi vész utáni korszakból származó s a XVI. század végéig terjedő oklevelek kivonatai. (Budapest, 1894.)

Laski Jeromossal együtt a napokban a portától Budára jött, Krakkóba érkezett, míg Laski Ferdinándhoz folytatta útját. Vielieglowszki jelentése szerint Buda a törökök hatalmában van, a templomok részint török mecsetekké, részint magtárakká lettek átalakítva. Izabella fiával, Fráter Györgygyei s Petrovichcsal együtt Budáról eltávolíttatott; Török Bálint börtönbe hurczoltatott. Ferdinándnak a szultánnál járt követeit ügyetleneknek és ostobáknak mondja. Laskit a portánál nagy tisztelettel fogadták mindaddig, míg Ferdinánd megbízatását szóba nem hozta; a mint erről szólni kezdett, félbeszakították. Később mindketten fogságba vettettek s fővesztésre lettek elitélve, de kegyelmet nyertek s Esztergomig kisértetve, szabadon bocsáttattak. Ludfi basa Laskinak arra az előterjesztésére, hogy Ferdinánd a békét kész egy millió forinton megvásárolni, így válaszolt: »Vagy a te királyod ostoba, vagy a tanácsosai, ha ily hatalmas fejedelmet ajándékokkal vélnek lekenyerezhetni.« Izabella nem beszélt személyesen a szultánnal; de Fráter György elvitte hozzá a királyfit, kit a táborban visszatartóztatott, míg ő Budát elfoglalá. A vár elfoglalása után, a szultán Izabellát, Fráter Györgyöt, a királyfit és Petrovichot 40 személyből álló kísérettel s az összes podgyászszal 4000 török lovas által Budáról elszállíttatta. A poseni várnagyot, ki a lengyel király nevében előtte megjelent, a szultán e szavakkal bocsátá el: »Menj, mond meg testvérünknek, urad királyodnak, hogy ne aggódjék leánya miatt, ki biztos helyen van.« Több alsóbbrendű török pedig így szólt hozzá: »Ti lengyel urak át akartátok adni Magyarországot, mely jogosan a mienk, a németeknek. De császárunk még ez évben hatalmába kerítendi az egész országot, jövő évben Ausztriára és Morvaországra kerül a sor, azután készüljetek ti, hogy velünk együtt indulhassatok.« A jelentést tevő államférfiú azt tanácsolja végűi, hogy a lengyel király küldjön követet a szultánhoz Izabella érdekében, Magyarországba pedig küldjön embereket, kik kikémleljék Izabella tartózkodási helyét. Ossolinszki könyvtár. 390. 1541 október 18. Lippa. Izabella királyné levele Tarnowsky János krakkói várnagyhoz. Élénk sziliekkel ecseteli a kemény és veszedelmes ostrom alatt kiállóit szenvedéseket. Tűzzel, vassal, éhséggel és szomjúsággal kínozták; de Isten segedelmével megszabadúlt úgy a németektől, mint a törököktől. Helyzete azonban bizonytalan. Nem maradt neki egyéb, mint Solymos és Lippa, mely váraknak igen csekély TÖRT. BIZ. MÁS. GYŰJT. 6