Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 1. füz., A Mohácsi vész előtti okiratok kivonatai. (Budapest, 1890.)
64 1408 JUL. 1.—1400 ÁPE. 1-2. gyermekét is átengedte; kötelezi magát,hogy a nevezett hölgyet gyermekeivel együtt Magyarországba szállítja, valamint engedélyt eszközöl ki Darvasio számára, hogy gyermekeit Magyarországban bármikor szabadon meglátogathassa. (L. 148.) 148. 1408 julius 1. Benedek bán leánya Margit, török fogságba esvén, a törökök által egy Candiában lakó velenczei polgárnak Darvasiónak adatott el, kitől két gyermeke született. Evek múlva Marczali Miklós volt erdélyi vajda a fönnevezett magyar hölgy megváltása czéljából személyesen elment Candiába; tulajdonosa azonban belegyezett, hogy őt minden váltságdíj nélkül gyermekeivel együtt szabadon bocsátja, sőt hazájába visszakíséri, egyedül azt kötvén ki magának, hogy a hölgyet s gyermekeit néha-néha Magyarországban meglátó gathassa; miről Marczali Miklós a fentebbi kelettel oklevelet állított ki. Ez egyezség megkötése után Marczali visszatért Magyarországba, hová Darvasio némi idő múlva szintén készült őt követni Margittal s gyermekeivel. Velenczébe érvén azonban, itt Margitnak egy rokona, Dénes bán fia János, jelentkezett nála, s magára vállalta annak gyermekeivel együtt való hazaszállítását ; mibe beleegyezvén Darvasio, még bizonyos pénzösszeget is adott neki a nő s a gyermekek útiköltségeire. Evek multak s Darvasio, nem kapván semmi hírt volt rabszolganőjéről és gyermekeiről, a velenczei tanácshoz fordult, mely levélben felhívja Zsigmond király figyelmét ez ügyre, teljesen megbízván, hogy nem fogja megengedni, hogy Darvasio nagylelkűsége ily sötét hálátlansággal jutalmaztassék, s el fogja rendelni, hogy a velenczei polgár jogos igényei kielégíttessenek s legalább a volt rabszolganője hazaszállítására tett költségei megtéríttessenek. Velenczei levéltár. 149. 1409 márczius 14. A nápolyi László követe és a velenczei signoria közt Dalmáczia eladására vonatkozólag folyt tárgyalások után hozott tanácshatározat, melyekből kiderül, hogy László király 150,000 aranyat kért Dalmácziáért s Horvát- s Tótországhoz való jogaiért, a velenczei signoria végül csak 70,000 aranyat ajánlott fel. Velenczei levéltár. 150. 1409 április 12. A velenczei signoria s De Prata Vilmos által képviselt nápolyi László közti tárgyalások véd- s daczszövétség létesítése ügyében. Velenczei levéltár.