Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

Strigoniensis locique eiusdem comes perpetuus, primas et apostolice sedis legátus natus. Dilectis nostris in Christo circumspectis et prudentibus viris judici et juratis civibus oppidi Cassoviensis salutem et paterne caritatis eífectum. Cum alias in oppido vestro monasterium ecclesie beate Marié virginis fratrum ordinis predicatorum, apostolica et regia auctoritatibus, nobis in hac parte specialiter comniissis, réformacionem salutarem instituerimus, fratresque dicti ordinis de observancia, juxta regularia instituta et constituciones salutares prefati ordinis viventes, nos instituerimus, ipsosque fratres ac sacram religionem eorundem plantare, plantatamque fovere omnibus módis debeanius et teneamur; pro eo circumspeccioni vestre, dictis apostolica et regia auctoritatibus, per presentes committimus et mandamus, quatenus eosdem fratres predicatores de observancia in prefato monasterio beate Marié virginis constitutos, ab omnibus illicitis impeticionibus, signanter vero a fratribus conventualibus dicti ordinis, sub vicario generáli fratrum observancialium non militantibus, eciamsi tales essent qui se quidpiam auctoritatis super dictos fratres observanciales et conventus eorundem babere contenderent, defendere et protegere módis omnibus faciatis, ut sic ipsi fratres observanciales, quiete et pacifice domino famulantes uberiora possint adipisci virtutum incrementa. Dátum AVienne in vigilia ascensionis domini, anno eiusdem millesimo quadringentesimo quinquagesimo quinto. (Eredetije Kassa sz. k. város levéltárában. 19,182.) * Y. László király óta sűrűn fordultak elő az esetek, amikor a káptalani és egyéb javadalmak adományozását illető királyi kegyúri jog az egyházmegye főpapjára ruháztatott át. Figyelemre méltó, hogy Yincze váczi püspök, Mátyás uralkodása alatt, ezen átruházás kánonjogi érvényessége iránt kétségeket táplált, s ez ügyben Rómába fordult, a miről itt közlött supplicatiója tanúságot tesz.