Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

A királyi kegyúri jog természetének földerítése szempontjából kiválóan fontosak azon adatok, melyek gyakorlásának módját a királyi trón üresedésének idején megvilágosítják. Magyarországban a leghosszabban tartó trónüresedés a várnai csata után volt. Köztudomású, liogy az első országgyűlés, mely 1445. tavasz elején tartatott, az üresedésben levő püspökségek és más javadalmak haladéktalan betöltését rendelte el. Arra nézve, liogy ezen intézkedés végrehajtása körül milyen eljárás követtetett, ekkorig combinatiókra voltunk utalva.

1) Ellenben most már biztos alapot nyújt a következő két oklevél, a melyeket a Batthyányi berezegek körmendi levéltárában imént sikerűit felkutatnom. I. 1445. május 9. A pesti országgyűlésen egybegyűlt rendele Debrenthei Tamás veszprémi prépostot biztosítják, hogy a legelső megüresedő püspökséget megkapja. Ex deliberacione in Pestiensi generáli congregacione facta, de voluntate communi infraseriptorum. Nos Dyonisius miseracione divina sancte Bomane ecclesie tituli sancti Ciriaci in termis presbyter cardinalis archiepiscopus Strigoniensis locique eiusdem comes perpetuus, Laurencius de Hedrehwara regni Hungarie palatínus, Xicolaus de Wylak et -Tohannes de Hwnyad wayuode Transsilvani ac Siculorum et Themesienses comites, Georgius de Bozgon iudex curie regie, Ladislaus de Gara banus Machoviensis, Tliomas de Zeech comes Komaromiensis, Ladislaus de Palocz magister curie regie et Emericus filius wayvode de Pelsewcz, ceterique prelati, barones et regnicole in hac civitate Pestiensi genera*) A királyi kegyúri jog története: 141. 1.