Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

A káptalanok által az érsekek és püspökök választása alkalmával felvett jegyzőkönyvekből csak egyetlen egy maradt fenn: a veszprémi káptalané 1417-ből.

1) Ujabban, Vágner József, »Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez« czimű munkájában

2) egy 1328. ápril 30-ikán kelt oklevelet bocsátott közre, mely a káptalan-választásokra és a zsarnoki önkényre, mely a főpapi székek betöltésénél gyakran érvényesült.

1) érdekes világosságot vet. A nevezett napon a székesfehérvári káptalan előtt megjelent István mester nyitrai olvasókanonok, és a következőket adta elő: A nyitrai püspökség János püspök halálával megüresedvén, a káptalan István olvasókanonokot, Sebestyén trencséni főesperest, Pál gradnai főesperest és Pál áldozárt Károly királyhoz küldötte, hogy a választás megejtéséhez kegyúri felhatalmazását eszközöljék ki; »ad notificandum orbacionem dicte ecclesie, et petendum ipsius assensum, racione patronatus ejusdqm, in eleccione futuri sui episcopi et prelati debitum, et ad convocandum ac citandum fratres seu concanicos suos absentes ad eleccionem predictam celebrandam«. Azonban útközben az esztergomi érsek elfogatta és erőszakos módon az esztergomi várba hozatta őket. Itt az ő jelenlétökben testvérét Meskót, a szent János lovagrend tagját, nyitrai püspöknek nyilvánította »adományozás czímén. a káptalani választás mellőzésével« ') L. 121. 1. '-) (Nyitra, 1896.) 7. lap, jegyzetbeu. 3) L. 48. 1.