Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

dum consvetudinem et modum Scipsiensium" tud Ítélni. Nagyobb ügyekben két választott bíró Ítéljen. Végűi megállapittatnak a szóban forgó erdő határai. Hártyán, melyről a fonalon függött pecsét elveszett. Levéltári száma: 4. Ugyanezt átirja a szepesi káptalan 1292. illetve 1308. április 5-én kelt oklevelében. Levéltári száma 7. — Ugyanezt átirja Rudolf király 1582. február 16-án a Liber Ruberben (2—4. lap) Levéltári száma 463. Kiadták: Bárdossv: 1. m. 134. lap. — Fejér: Cod. dipl. V. 2. 598. í). 1282. („Dátum anno Domini MoCCo octagesimo secundo".) IV. László király „Gala nobilis de Sceps" fia Márk s ennek fiai Batiz, Miklós „Petrus dictus Dond" és Márk kérelmére átirja és megerősíti V. István király 1270. évi oklevelét. Átirva a budafelhévizi convent 1313. augusztus 24-én kelt oklevelében. Levéltári száma 9. Átirja Rudolf király a Liber Ruberben 1582. február 16-án. Levéltári száma: 463. Kiadva: Hazai Okmánytár: VIII. 222 1. 10. (1284.) junius 24. Csege. („Dátum in villa Chegue, in festő sancti Johannis baptiste"). IV. László király Miklós fia Miklósnak várépítési engedélyt ad. Hártyaszeleten, négysornyi szöveggel, hátlapján rányomott viaszpecsét töredékes darabjával, a melyen az apostoli kettős kereszt látszik. Levéltári száma — minthogy ez oklevelet Szent Lászlóénak tartották s ennélfogva a családi levéltár elenchusa 1094.-re datálta. — No 1. Kiadva: Hazai Okmánytár: VI. 350. (V. ö. az itt jegyzetben elmondottakat.) Fejér: Cod. Dipl: V. 3. 240. Schmauk: I. m. 2—3. lap. Kayser: I. m. 19. lap. F. ü. Karácsonyi: A hamis, hibáskeltü és keltezetlen oklevelek jegyzéke: 44—45. lap. 11. 1286. április 18. („Dátum feria quinta proxima post diem Pasce, anno domini" stb.) A szepesi káptalan előtt Batiz comes Miklós fiával Ménárd comesnek („íilius Hilbrandi Stoyani") Batizfalva felét 80 ezüst márkáért eladja. Átirva a szepesi káptalan 1299. február 9-én kelt oklevelében. Levéltári száma: 6. 12. 1290. Bcrzéte. („Dátum in Berzete, anno Domini MoCCo nonagesimo".) Batiz ispán, Miklós és Márk mester „populis nostris in silvam densam quod wlgariter parva Gvylnycz nuncupatur" 20 évi adómentességet adnak, a huszonegyedik évben pedig fizessenek adót és munerát úgy amint az a szepesi provinciában szokásos. A szászok szabadsága szerint legyen birájuk, „de iudicio nobis due partes cedunt, tercia iudici iudicanti. Item donavimus Pecoldo duos mansus, scilicet (luos fundos curie liberos perpetuo. unum locum pro molendino liberum, ecclesiam liberam ac etiam unacum eis pro ecclesia Dei laborare. Si autem aliqui ex ipsis recedere voluerint, venditis edificiis suis et novellis, ut mos est in terra, clara luce liberam habeant recedendi facultatem". Átirja a szepesi káptalan 1315. február 26-án. Levéltári száma: 12. Kiadták: Fejér: Cod. Dipl. VIII. 5. 98. — Schmauk: I. m. 17. lap.