Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

hü megőrzése tárgyában esküt tett (a melynek szövege meg van a családi tanács jegyzőkönyvében) és ugyancsak megesküdött a regestrans József-István, Miksa és Dénes is. Azután elhatározták és megfogadták a családtagok, hogy a levéltárukban lévő családi okleveleket összegyűjtetik és a jegyzék mellett a jövő ülésen bemutatják, hogy ezek is feldolgoztatván, a jövőben az egész család javára szolgáljanak.

1) A lajstromozók letevén az esküt, azonnal megindult a munka, és József-István Berzétén a segédszemélyzettel derekasan dolgozik. Már az 1801. augusztus 27-én tartott tanácsülésen József-István bemutatja a Svábóczra vonatkozó és az ő levéltárában feltalált oklevelek lajstromát. Ugyanekkor elhatározták a Máriássy E^arkas kastélyában lévő levéltári cista Berzétére vitelét, a cista kulcsai Mihálytól elkérendők, ha pedig nem adja, a cistát Berzétén ki kell nyittatni és lajstromozás czéljából ifj. Istvánnál deponálni. A lajstrom könyv tisztázására a család József-Istvánnak egy Írnokot engedélyez. Bemutatják a gyűlésen, hogy István milyen jegyzék mellett adja át az iratokat József-Istvánnak. Végül József-István jelenti, hogy a lajstromozásban Kelemen József segit neki jutalmazás fejében.

2) 1803-ban József-István jelenti a családnak, hogy a lajstromozás ügye immár annyira haladt, hogy már a második cistának Berzétére való szállítását kénytelen kérni. Ugyanekkor felolvastatik a család előtt az az eskü formula, a mely szerint a családi lajstromkönyv tisztázásával megbízott Kelemen József 1802. deczember 9 én az esküt a családtagok jelenlétében letette.

3) U. o. II. kötet, 284—285. lap. József-István és társai esküjének szövege a következő volt: »Ego iuro per Denm vivum, quod ego recipienda a generoso domino fratre Stephano Mariassy per me familiae meae litteralia instrumenta, üde plena et integra tractabo, extraham, elenchizabo et ad suum debitum ordinem redigam, nihil detinebo, nihil donabo, nihil annihilabo, nihil revellabo, nihil communicabo, nihil pro meo privato usu pariabo, aut alteri tractare, extrahere, elenchizare, pariare et ad suum ordinem redigere admittam, verum omnia, que pro regestratione mihi tradentur in sua integritate, qualitate et quantitate post regestrationem eidem a quo accepturus sum restituam et neque ulla secreta familiae pandam. Sic me Deus adjuvet.* 2) 1801. aug. 27-én tartott tanácsülés 106., 107., 108., 109. és 110. pontjai. U. o. II. kötet, 294—95. lap. 3) 1803. január 10-én Márkusfalván tartott családi gyűlés jkvének 5. és 6. pontjai. U. o. II. kötet, 827. lap.